Állatok/Bogarak
< Állatok
Bogarak
- (Coleoptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A bogarak az ízeltlábúak törzsének és a rovarok osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is.
- A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel.
- Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
- - a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
- - előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
- - az ivarszervek a potrohba behúzottak;
- - a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.[1]
Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak.
- A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében (Magyarországon) pedig 6300.
- A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).
- A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak.
Áttekintés
- A bogarak rendjébe tartozik a Földön ismert élőlény-fajok több, mint 20%-a, ezzel ez a legfajgazdagabb rend.[3] Az ismert rovarfajok 40%-át teszik ki a bogarak (hozzávetőlegesen 400 000 fajjal[4]), és napjainkban is folyamatosan írnak le újakat. Néhány becslés a bogárfajok tényleges számát, beleszámítva a még felfedezetlen fajokat akár 100 millióra is teszi, de inkább elfogadott az 1 milliós becslés.[5] A legnagyobb fajszámú ismert rendszertani család, az Állatok/ormányosbogár-félék szintén e rendbe tartozik.
- Ma a bogarak változatos életmódjuknak köszönhetően a Föld szinte minden életterében megtalálhatóak a tengerek és sarkvidékek kivételével. A bogarak rendjén belül nagyfokú ökológiai sokféleség jellemző a táplálkozás terén is. Vannak köztük az elhalt biomasszán elő lebontók, az elhullott állatokat eltakarító dögevők és ürülékevők. Sok családjuk gombákra specializálódott, és szép számmal vannak növényevő csoportjaik is. Táplálkozhatnak pollen]]ekkel, virágrészekkel és gyümölcsökkel is. Több csoportjuk ragadozó életmódot folytat; ezek nagy szerepet játszanak mezőgazdasági kártevők féken tartásában. Például a biológiai védekezésben széleskörűen alkalmazott katicabogarak, jelentősek a növényi kártevő levéltetvek, tripszek és takácsatkák gyérítésében.
- Túlnyomórészt a bogarak mezőgazdaságilag hasznosak vagy közömbösek, csak mintegy 100 fajuk jelentősebb kártevő:[6] a krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata), a gyapottokmányos bogár (Anthonomus grandis), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), és a szójazsizsik (Callosobruchus maculatus).
- A bogaraknak többé-kevésbé kemény és merev kitines kültakarójuk van, különösen az elülső szárnyakból kialakult szárnyfedők (elytra) feltűnőek. A szárnyfedők alapján már ránézésre megkülönböztethetőek a bogarak a többi rovarrendtől; csak a fülbemászók és a poloskák körében találunk hasonló képleteket.
- A bogarak a rovarokon belül a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé tartoznak. Egyedfejlődésük során teljes átalakuláson mennek keresztül: a petéből lárva lesz, majd a bábból kikel a kifejlett egyed (imágó). Az Endopterygota (szó szerint: „belső szárnyas forma”) csoport szárnyai a test belsejében fejlődnek ki, és egy báb-formát magában foglaló komplex átalakuláson mennek keresztül.
Bővebben:Magyar Wikipédia azonos nevű cikkében.
Rendszerezés
Forrás: Magyar Wikipédia Bogarak
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
- ↑ David R. Maddison: Tree of Life: Coleoptera. Characteristics.
- ↑ Using trees to learn about the evolution of diversity: The beetles' diet. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ Kurt Günther, Hans-Joachim Hannemann, Andrássy István, Soós Árpád, Fritz Hieke, Ebehard Königsmann, Hubert Schumann (1970). Urania Állatvilág - Rovarok. Gondolat Kiadó, Budapest. helytelen ISBN kód: 963-280-266-8 .
- ↑ P. M. Hammond 1992. Species inventory. pp. 17–39 in Global Biodiversity, Status of the Earth’s Living Resources, B. Groombridge, ed. Chapman and Hall, London. 585 pp.
- ↑ Arthur D. Chapman (2009). Numbers of Living Species in Australia and the World (PDF), 2nd, Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts. ISBN 978-0-642-56861-8.
- ↑ Rovartan.Alaktan.Egyetemi jegyzet. [2013. május 17-i dátummal az http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/01_0_rovartan_alaktan.pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)