Állatok/Bogarak
< Állatok
Állatok
Bogarak
B – tor (thorax)
C – potroh (abdomen)
1 – csáp (antenna)
2 – rágó (mandibula)
3 – felső ajak (labrum)
4 – állkapcsi tapogató (palpus maxillaris)
5 – fejpajzs (clypeus)
6 – homlok (frons)
7 – fejtető (vertex)
8 – előhát (pronotum)
9 – pajzsocska (scutellum)
10 – szárnyfedő (elytra)
11 – a potroh hátlemezei (tergit)
12 – légzőnyílás (stigma)
13, 14, 15 – lábak
Bogarak
- (Coleoptera, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A bogarak az ízeltlábúak törzsének és a [Állatok/[rovarok]] osztályának egyik rendje. Tudományos elnevezésük (Coleoptera) az ógörög eredetű κολεός (jelentése: tok, burok) és πτερόν (jelentése: szárny) szavakból származik. Innen ered régi magyar elnevezésük a fedelesszárnyúak is.
- A bogarak rendjének valóban egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy elülső pár szárnyuk megvastagodott és megkeményedett szárnyfedőt (kitinpáncél) alkot, amely védi egyrészt a nyugalmi állapotban alá behajtogatott második pár hártyás szárnyakat, másrészt a gyengébben kitinizált potrohot. A kemény szárnyfedők megléte és a mai élő bogarak egységes morfológiai megjelenése miatt sokáig monofiletikus csoportnak tartották a bogarak rendjét, azonban egyre több – főként molekuláris biológiai – bizonyíték szól amellett, hogy legalább egy alrendjük, a ragadozó bogarak (Adephaga) külön fejlődési ágat képvisel.
- Jellemző rájuk az alábbi tulajdonságok együttes megléte:
- - a két pár szárny közül az első pár kemény, kitines szárnyfedővé módosult, a hátulsó pedig hártyás;
- - előtoruk szabadon áll, a közép- és utótoruk azonban egymással és a potrohhal is összenőtt;
- - az ivarszervek a potrohba behúzottak;
- - a kifejlett egyedek csápja 11 ízű.[2]
Teljes átalakulással fejlődnek; a fajok túlnyomó többségének rágó szájszervei vannak.
- A Földön eddig leírt bogárfajok száma körülbelül 400 ezer, a Kárpát-medencében, (Magyarországon) pedig 6300.
- A mintegy 170 mm hosszú óriáscincér (Titanus giganteus) Brazíliából a legnagyobb ismert bogárfaj, a góliátbogár (Golianthus sp.) pedig körülbelül 100 gramm súlyával a legnehezebb rovar. A Föld legkisebb ismert bogárfaja a Scydosella musawasensis nevű paránybogár, mintegy 325 µm-es hosszával. Az európai fajok mérete 0,5 és 75 mm közt változik, a legnagyobb közép-európai bogár a nagy szarvasbogár (Lucanus cervus).
- A köznyelvben sokszor neveznek bogárnak más, nem ebbe a rendbe tartozó állatokat is: a svábbogár a csótány, a pincebogár pedig az ászkák köznapi elnevezése; a méhésznyelv pedig a házi méhet hívja helytelenül bogárnak.
Áttekintés
- A bogarak rendjébe tartozik a Földön ismert élőlény-fajok több, mint 20%-a, ezzel ez a legfajgazdagabb rend.[3] Az ismert rovarfajok 40%-át teszik ki a bogarak (hozzávetőlegesen 400 000 fajjal[4]), és napjainkban is folyamatosan írnak le újakat. Néhány becslés a bogárfajok tényleges számát, beleszámítva a még felfedezetlen fajokat akár 100 millióra is teszi, de inkább elfogadott az 1 milliós becslés.[5] A legnagyobb fajszámú ismert rendszertani család, az Állatok/ormányosbogár-félék szintén e rendbe tartozik.
- Ma a bogarak változatos életmódjuknak köszönhetően a Föld szinte minden életterében megtalálhatóak a tengerek és sarkvidékek kivételével. A bogarak rendjén belül nagyfokú ökológiai sokféleség jellemző a táplálkozás terén is. Vannak köztük az elhalt biomasszán elő lebontók, az elhullott állatokat eltakarító dögevők és ürülékevők. Sok családjuk gombákra specializálódott, és szép számmal vannak növényevő csoportjaik is. Táplálkozhatnak pollenekkel, virágrészekkel és gyümölcsökkel is. Több csoportjuk ragadozó életmódot folytat; ezek nagy szerepet játszanak mezőgazdasági kártevők féken tartásában. Például a biológiai védekezésben széleskörűen alkalmazott katicabogarak, jelentősek a növényi kártevő levéltetvek, tripszek és atkák és takácsatkák gyérítésében.
- Túlnyomórészt a bogarak mezőgazdaságilag hasznosak vagy közömbösek, csak mintegy 100 fajuk jelentősebb kártevő:[6] a krumplibogár (Leptinotarsa decemlineata), a gyapottokmányos bogár (Anthonomus grandis), a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor), és a szójazsizsik (Callosobruchus maculatus).
- A bogaraknak többé-kevésbé kemény és merev kitines kültakarójuk van, különösen az elülső szárnyakból kialakult szárnyfedők (elytra) feltűnőek. A szárnyfedők alapján már ránézésre megkülönböztethetőek a bogarak a többi rovarrendtől; csak a fülbemászók és a poloskák körében találunk hasonló képleteket.
- A bogarak a rovarokon belül a fejlett szárnyas rovarok (Endopterygota) közé tartoznak. Egyedfejlődésük során teljes átalakuláson mennek keresztül: a petéből lárva lesz, majd a bábból kikel a kifejlett egyed (imágó). Az Endopterygota (szó szerint: „belső szárnyas forma”) csoport szárnyai a test belsejében fejlődnek ki, és egy báb-formát magában foglaló komplex átalakuláson mennek keresztül.
Bővebben:Magyar Wikipédia azonos nevű cikkében.
Rendszerezés
|2=† Protocoleoptera
}}
(Hiletinae) (Loricerinae) (Melaeninae) Migadopinae
Magyarországon ismertebb fajok
#Amerikai fehér medvelepke (Hyphantria cunea)
|
Kertészeti áttekintő
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
|
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Magyar Wikipédia Bogarak
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).,
- ↑ Using trees to learn about the evolution of diversity: The beetles' diet. (Hozzáférés: 2013. január 8.)
- ↑ David R. Maddison: Tree of Life: Coleoptera. Characteristics.
- ↑ Kurt Günther, Hans-Joachim Hannemann, Andrássy István, Soós Árpád, Fritz Hieke, Ebehard Königsmann, Hubert Schumann (1970). Urania Állatvilág - Rovarok. Gondolat Kiadó, Budapest.
- ↑ P. M. Hammond 1992. Species inventory. pp. 17–39 in Global Biodiversity, Status of the Earth’s Living Resources, B. Groombridge, ed. Chapman and Hall, London. 585 pp.
- ↑ Arthur D. Chapman (2009). Numbers of Living Species in Australia and the World (PDF), 2nd, Department of the Environment, Water, Heritage and the Arts.
- ↑ Rovartan.Alaktan.Egyetemi jegyzet. [2013. május 17-i dátummal az http://enfo.agt.bme.hu/drupal/sites/default/files/01_0_rovartan_alaktan.pdf eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 22.)