Állatok
Állatok
Állatok
Állatok
- (Animalia, Syn: -)
- Más neve(i): '
- Az állatok az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.
Közös tulajdonságaik
- Heterotrófok, méghozzá kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
- Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amelyek sejtjei egy életszakaszukban egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
- Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
- - Nem képesek a lizin bioszintézisére.
- - Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
- - A HOX gének expresszálódnak bennük.
- - sejtjeik között speciális sejtkapcsoló struktúrák (pl. dezmoszómák, réskapcsolatok stb.) alakulnak ki,
- - sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.
- Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.
- Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.
Evolúciójuk
Az állatok kialakulása
- A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával.
- A planuloid alak helytülő életmódúvá válásából (szesszilizációjából) a szivacsok, a bélcsíra kialakulásából (gasztrulációjából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.
Az állatok törzsfejlődése
- A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archeák azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataiban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetettebb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be. Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett.
- A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttről származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez.
- Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.
Az állatok rendszertani felosztása
- A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[12] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”). Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.
Hagyományos rendszer
Rövidített lista!
A magyar iskolákban manapság is ezt tanítják.
- Állatok/Többsejtű állatok országa (Animalia)
főtörzs: ŐSSZÁJÚAK
- - Férgek
- - Ásólábúak (Scaphopoda) osztálya
- - Cserepeshéjúak vagy bogárcsigák (Polyplacophora) osztálya
- - Csigák (Gastropoda) osztálya
- - Fejlábúak (lábasfejűek) (Cephalopoda)
- - Féregcsigák (Aplacophora) osztálya, (egyes rendszertanok az önálló Solenogastres és Caudofoveata osztályokra bontja)
- - Kagylók (Bivalvia) osztálya
- - Maradványcsigák vagy egyteknőjűek (Monoplacophora) osztálya
Fullánkosok (Aculeata) alrendág 4 öregcsaláddal
- Méhalkatúak (Apoidea) - 13 család
- Méhfélék (Apidae)
- Kaparódarazsak (Sphecidae)
- Fémdarázsalkatúak (Chrysidoidea vagy Bethyloidea) - 7 családdal
- Bogárölő darazsak (Bethylidae)
- Fémdarazsak (Chrysididae)
- Ollósdarázsfélék (Dryinidae)
- Lepkekabóca-ollósdarázs (Neodryinus typhlocybae)
- Kétfogú ollósdarázs (Dryinus tarraconensis)
- Kúpfejűdarázs-félék (Embolemidae)
- Redősszárnyúdarázs-alkatúak (Vespoidea) - 2 családdal
- - Redősszárnyú darazsak (Vespidae)
Tőrösdarázs-alkatúak (Scolioidae) - 2 családdal
- - Tőrösdarazsak (Scoliidae)
- - Útonállódarázs-alkatúak (Pompiloidae) - 4 családdal
- Gubacsdarázs-alkatúak (Cynipoidea) - 7 család
- - Gubacsdarazsak (Cynipidae)
- - Útonállódarazsak (Pompilidae)
- - Áldarazsak (Sapygidae)
- - Állatok/Darazsak/Bogárrontódarázs-alkatúak (Tiphioidae) - 2 családdal
- - Bogárrontó darazsak (Tiphiidae)
- Állatok/Fürkészek/Fémfürkész-alkatúak (Chalcidoidea) - 19 család
- - Füge fémfürkészek (Agaonidae)
- - Tetűrontó fémfürkészek (Aphelinidae)
- - Vastagcombú fémfürkészek (Chalcididae)
- - Szivárványos fémfürkészek (Encyrtidae)
- - Horpadt fémfürkészek (Eupelmidae)
- - Hengeres fémfürkészek (Eurytomidae)
- - Görbefarkú fémfürkészek (Leucospidae)
- - Parányfürkészek (Mymaridae)
- - Zömök fémfürkészek (Perilampidae)
- - Sugaras fémfürkészek (Pteromalidae)
- - Hosszúfarkú fémfürkészek (Torymidae)
- - Petefémfürkészek (Trichogrammatidae)
- Állatok/Fürkészek/Lapospotrohúfürkész-alkatúak (Evanioidea) - 4 család
- - Lapospotrohú fürkészek (Evaniidae)
- - Dárdahordozó fürkészek (Gasteruptiidae)
- Állatok/Fürkészek/Fürkészdarázs-alkatúak (Ichneumonoidea) - 4 család
- - Fürkészdarazsak (Ichneumonidae)
- - Gyilkosfürkészek (Braconidae)
- Állatok/Fürkészek/Törpefürkész-alkatúak (Proctotrupoidea) - 13 család
- Állatok/Fürkészek/Hosszúnyakúfürkész-alkatúak (Stephanoidea) - 1 család
- [[Állatok/Fürkészek/[Háromtomporúfürkész-alkatúak]] (Trigonaloidea) - 1 család
- Háromtomporú fürkészek (Trigonalidae)
- Ezerlábúak (Chilognatha)
- Százlábúak (Chilopoda)
- Hangyaszerűek (Formicoidea) - 1 családdal
- Pókszabásúak (Arachnida)
- Bogarak (Coleoptera)
- Atkák (Acari)
- Cincérfélék Cerambycidae
- Csiborszerűek Hydrophiloidea
- Csíkbogarak Dytiscoidea
- Bodobácsok
- Díszbogarak Buprestoidea
- Ernyősrétbogarak Dascilloidea
- Farontóbogarak Lymexyloidea
- Futóbogarak Caraboidea
- Gyászbogarak Tenebrionoidea
- Holyvák Staphylinoidea
- Katicabogarak Coccinelloidea
- Keringőbogarak Gyrinoidea
- Labdacsbogarak Byrrhoidea
- Lapbogarak Cucujoidea
- Levélbogarak Chrysomeloidea
- Lepkefélék (Lepidoptera)
- Araszolólepkék (Geometridae)
- Bagolylepkék (Noctuidae)
- Boglárkalepkék(Lycaenidae)
- Busalepkék (Hesperiidae)
- Csüngőlepkék (Zygaenidae)
- Gyökérrágólepkék (Exoporia)
- Farontó lepkék (Cossidae)
- Fehérlepkék (Pieridae)
- Kéneslepkék (Coliadinae)
- Szövőlepkék (Lasiocampidae)
- Pillangófélék (Papilionidae)
- Medvelepkék (Arctiidae)
- Tarkalepkék (Nymphalidae)
- Mozaiklepkék (Riodinidae)
- Molylepkék (Gelechioidea)
- Ablakos molyok (Thyrididae) – 1 faj
- Aprómolyok (Opostegidae) – 4 faj
- Aranyszárnyú molyok (Heliodinidae) – 1 faj
- Aranyszárnyú ősmolyok (Micropterigidae) – 7 faj
- Avarevő molyok (Blastobasidae) – 6 faj
- Avarmolyok (Autostichidae) – 11 faj
- Bogyórágó molyok (Carposinidae) – faj
- Bronzmolyok (Roeslerstammiidae) – 2 faj
- Carcinamolyfélék (Peleopodidae) – 1 faj
- Csigalepkék (Limacodidae) – 2 faj
- - Csillogó molyok (Schreckensteiniidae) – 1 faj
- Csőzsákos molyok (Psychidae) – faj
- Csüngőlepkék (Zygaenidae) – 26 faj
- Díszmolyok (Oecophoridae) – 38 faj
- Ércfényű virágmolyok (Incurvariidae) – 7 faj
- Erdei díszmolyok (Amphisbatidae) – faj
- Ezüstös fehérmolyok (Lyonetiidae) – 14 faj
- Farontólepkék (Cossidae) – 7 faj
- Feketemolyok (Ethmiidae) – faj
- Fényesszárnyú molylepkék (Heliozelidae) – 4 faj
- Fényiloncafélék (Pyralidae) – 134 faj
- Foltaknás sörtésmolyok (Tischeriidae) – 8 faj
- Fűaknázó molyok (Elachistidae) – 164 faj
- Fűgyökérrágó molyok (Crambidae) – 172 faj
- Füstösszárnyú molyok (Heterogynidae) – faj
- Gyökérrágó őslepkék (Hepialidae) – 7 faj
- Hegyesszárnyú tarkamolyok (Acrolepiidae) – faj
- Hindu molyok (Lecithoceridae) – 3 faj
- Hosszúcsápú tőrösmolyok (Adelidae) – 29 faj
- Ívelt szárnyú tarkamolyok (Ypsolophidae) – 20 faj
- Íveltszárnyú molyok (Epermeniidae) – 9 faj
- Keskenyszárnyú molyok (Gracillariidae) –120 faj
- Kígyóaknás molyok| (Phyllocnistinae) -8 faj
- Lándzsás tündérmolyok (Agonoxenidae) – faj
- Lándzsásmolyok (Batrachedridae) – 2 faj
- Lándzsásszárnyú molyok (Momphidae) – 16 faj
- Laposmolyok (Depressariidae) – faj
- Legyezősmolyok (Douglasiidae) – 5 faj
- Levélmolyok (Choreutidae) – 8 faj
- Milliermolyok (Millieridae) – 1 faj
- Nyárfamolyok (Urodidae) – 1 faj
- Pókhálós molyok (Yponomeutidae) –47 faj
- Pusztamolyok (Brachodidae) – 3 faj
- Rágós-pillefélék (Micropterigidae) – 7 faj
- Réti molyok (Pterolonchidae) – 1 faj
- Rózsás díszmolyok (Deuterogoniidae) – faj
- Állatok/Molylepkék/Ruhamolyok (Tineidae) – 60 faj
- Sarlósajkú molyok (Gelechiidae) – 257 faj
- Sárgás virágmolyok (Prodoxidae) – 6 faj
- Sátoraknás molyok|alcsaládja (Lithocolletinae) -12 faj
- Sodrómolyok (Tortricidae) – 470 faj
- Soktollú molyok (Alucitidae) – 8 faj
- Szakállas molyok (Glyphipterigidae) – 18 faj
- Szemtakarós bordásmolyok (Bucculatricidae) – 21 faj
- Szulákmolyok (Bedelliidae) – 2 faj
- Üvegszárnyú lepkék (Sesiidae) – 46 faj
- Ősmolyok (Eriocraniidae) –3 faj
- Tavaszi molyok (Chimabachidae) – 3 faj
- Tarkamolyok (Plutellidae) – 8 faj
- Tollasmolyok (Pterophoridae) – 62 faj
- Törpemolyok (Nepticulidae) – 118 faj
- Tündérmolyok (Cosmopterigidae) – 22 faj
- Vízimolyok (Acentropinae) vagy (Nymphulinae)
- Zöldszárnyú molylepkék (Scytrididae) – 32 faj
- Zsákhordó molyok (Coleophoridae) – 201 faj
- Zsákosmolyok (Lypusidae) – 6 faj(Tortricidae)
- Tarkamolyfélék (Plutellidae)
- - Ormányosbogarak Curculionoidea
- Barkók
- Pattanóbogarak Elateridae
- Poloskák Heteroptera
- Ragadozó bogarak Adephaga
- Rétbogarak Scirtoidea
- Scarabeuszok Scarabaeoidea
- Sutabogarak Histeroidea
- Szárnyas rovarok (Pterygota)
- Szárnyatlan rovarok (Apterygota)
- Szenderfélék (Sphingidae)
- Szitkárfélék (Sesiidae)
- Szúfarkasszerűek (Cleroidea)
- Víztaposók Haliploidea
főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
- Gerincesek osztálya
- Emlősök (Mammalia) osztálya
- Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya
- Kloákások (Monotremata)
- Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya
- Erszényesek (Marsupialia) alosztályága
- Oposszumalakúak (Didelphimorphia)
- Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága
? Afrotheria öregrend
- - Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje
? Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend
? Laurasiatheria öregrend ? Eulipotyphla
- Ragadozók (Carnivora) 276 faj
- Kutyaalkatúak (Caniformia) alrendje
- Macskamedvefélék (Ailuridae) családja – 1 faj
- Kutyafélék (Canidae) családja – 38 faj
- Bűzösborzfélék (Mephitidae) családja – 12 faj
- Menyétfélék (Mustelidae) családja – 67 faj
- Vidraformák (Lutrinae) alcsaládja – 14 faj
- Borzformák (Melinae) alcsaládja – 7 faj
- Méhészborzformák (Mellivorinae) alcsaládja – 1 faj
- Amerikai borzformák (Taxidiinae) alcsaládja – 1 faj
- Menyétformák (Mustelinae) alcsaládja – 20 vagy 21 faj
- Mosómedvefélék (Procyonidae) családja – 14 faj
- Medvefélék (Ursidae) családja – 8 faj
- Úszólábúak (Pinnipedia) öregcsaládja – 35 faj
- Rozmárfélék (Odobenidae) családja – 1 faj
- Fülesfókafélék (Otariidae) családja – 16 faj
- Valódi fókafélék (Phocidae) családja – 19 faj
- Macskaalkatúak (Feliformia) alrendje
- Madagaszkári cibetmacskafélék (Eupleridae) családja – 10 faj
- Macskafélék (Felidae) családja – 39 faj
- Macskaformák (Felinae) alcsaládja – 32 faj
- Párducformák (Pantherinae) alcsaládja – 7 faj
- Kardfogú macskák (Machairodontinae) alcsaládja – kihalt
- Mongúzfélék (Herpestidae) családja – 35 faj
- Hiénafélék (Hyaenidae) családja – 4 faj
- Cibetmacskafélék (Viverridae) családja – 35 faj
- Pálmacibetfélék (Nandiniidae) családja – 1 faj
- Tigrispetymegfélék (Prionodontidae) - 2 faj
A lista nem teljes.
Lásd még:
Magyar Wikipédia: Állatok
