Állatok
Állatok Portál
Állatok
- (Animalia, Syn: -)
- Más neve(i): '
- Az állatok az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják. Az állatok csoportja törzsfejlődési szempontból monofiletikus, azaz egyetlen közös őstől származtatható. Az állatokkal a zoológia tudománya foglalkozik.
Közös tulajdonságaik
- Heterotrófok, méghozzá kemoheterotrófok, azaz az életműködésükhöz szükséges energiát és a testük felépítéséhez szükséges szenet és nitrogént is csak szerves anyagokból képesek kinyerni.
- Eredendően többsejtűek, de léteznek olyan állatok, melyek életük során elvesztik valódi többsejtű jellegüket. Ilyenek a nyálkaspórások, amelyek sejtjei egy életszakaszukban egy sokmagvú szincitiummá olvadnak össze.
- Életük nagy részében diploidok, csak az ivarsejtjeik haploidok, azaz a növényeknél ismert haploid-diploid nemzedékváltakozás nincs.
- - Nem képesek a lizin bioszintézisére.
- - Kizárólag az állatok képesek a kollagén szintézisére.
- - A HOX gének expresszálódnak bennük.
- - sejtjeik között speciális sejtkapcsoló struktúrák (pl. dezmoszómák, réskapcsolatok stb.) alakulnak ki,
- - sejtközi állományuk (az extracelluláris mátrix) kollagént és más strukturális fehérjéket tartalmaz.
- Életük nagy részében rendszerint diploidok, csupán a számfelező osztódással (meiózissal) létrejövő ivarsejtjeik (a petesejtek és a hímivarsejtek) haploidok.
- Egyedfejlődésük alapja a barázdálódás. Ennek során a megtermékenyített petesejtből (zigóta) előbb szedercsíra (morula), abból hólyagcsíra (blasztula), majd (a legtöbb állatnál) bélcsíra (gasztrula) fejlődik.
Evolúciójuk
Az állatok kialakulása
- A tudomány mai állása szerinti legelfogadottabb hipotézis szerint az első állatok pelágikus, azaz vízben szabadon úszó életmódot folytató galléros-ostoros egysejtűek (valószínűleg a galléros ostorosokhoz (Choanoflagellata) hasonló élőlények) kolóniáiból alakultak ki. A galléros-ostoros sejtkolóniából jött létre az úgynevezett planuloid alak, mely megfeleltethető a legősibb állatcsoportok, így például a szivacsok, a csalánozók, és laposférgek lárvaalakjával.
- A planuloid alak helytülő életmódúvá válásából (szesszilizációjából) a szivacsok, a bélcsíra kialakulásából (gasztrulációjából) pedig a valódi szövetes állatok eredeztethetők. Egyik csoportba sem tartoznak a korongállatkák, amiknél a szivacsokkal ellentétben megjelent a két csíralemez, de még nem alakult ki bélcsíra.
Az állatok törzsfejlődése
- A törzsekké fejlődés állatvilága a törzsfejlődés azon szakasza, amikor az Archeák azonos vagy hasonlatos környezetben eltérő törzsi folyamataik során folyamatos kapcsolódással (például szimbiózis, táplálkozás) részt vesznek egymás egyedi folyamataiban és kialakulnak mindazok a közös bélyegek, amelyek alapján az állatokat elkülönítjük az összes többi élőlénytől. — Mikor a prokarióta a sejtmag előtti egysejtű ősibb archeobacteria nem csak az eubacteriai fejlődése, hanem már az összetettebb országából feltehetően kialakult (az archeokarióta?) a kromatin a kettős szálú nukleinsav (DNS) és a szerveződésében részt vevő fehérje a hisztonok komplexe és eukariótává (eu = valódi, karyon = sejtmag) fejlődött, ez feltételezhetően alacsony vízállású partok mentén a hőmérséklet és klíma ingadozásának köszönhetően következett be. Ez 2000-2200 millió évvel ezelőtt lehetett.
- A legősibb élőlénykör leletek 560 millió évvel ezelőttről származtathatóak, az ediakara kortól, a kambriumi robbanás 520-530 millió évvel ezelőttre tehető. Az állatok kifejlődésének megértéséhez segítséget nyújthat a Moszatgombák és a Chromista szócikkek leírásának az összevetése a különböző algák kapcsolatával és az eukromatin, heterokromatin jelentőségeivel, amely elvezet az élősködők és a parazitoidok megértésével az állatok törzsekké fejlődéséhez.
- Az állat- és növényvilág megkülönböztetése igen régi keletű, ezt a két kategóriát azonban a biológia fejlődésével több más elem egészítette ki. Ma már sok közös jellemző alapján lehet csak különbséget tenni az állatok és az élővilág többi tagja között. Ezek közül legfontosabb a heterotrófia, miszerint minden állat kizárólag szerves anyagok hasznosítására képes.[4] Az állatvilág törzseinek rendszerezésével az állatrendszertan foglalkozik.
Az állatok rendszertani felosztása
- A 2010-es évek végére kb. 1,4 millió állatfajt írtak le; ez az eddig leírt fajok közel 3/4-e. A leírt állatfajok csaknem 70%-a rovar.[12] Az állatok legelfogadottabb meghatározása szerint a szivacsok (Porifera) és a korongállatkák (Placozoa) is ide tartoznak (Animalia sensu lato – „állatok tágabb értelemben”), egyes elgondolások csak a valódi szövetes állatokat (Eumetazoa) értelmezik állatokként (Animalia sensu stricto – „állatok szűkebb értelemben”). Korábban a szivacsokat és a korongállatkákat együttesen az álszövetes állatok (Parazoa) alországába sorolták, újabb kutatások szerint azonban a csoport parafiletikus, ezért nem lehet taxon.
Hagyományos rendszer
A magyar iskolákban manapság is ezt tanítják.
főtörzs: ŐSSZÁJÚAK
- Férgek
- - Laposférgek
- - Örvényférgek
- - Szívóférgek
- - Galandférgek
- - Fonálférgek
- - Gyűrűsférgek
- - Kevéssertéjűek
- - Soksertéjűek
- - Nadályok (piócák)
- Puhatestűek
- - Csigák
- - Kagylók
- - Fejlábúak (lábasfejűek)
- Pókszabásúak
- - Rákok
- - Atkák
- - Szárnyatlan rovarok
- - Szárnyas rovarok
- - Szúfarkasszerűek
- Bogarak
- - Lapbogarak Cucujoidea
- - Katicabogarak Coccinelloidea
- - Farontóbogarak Lymexyloidea
- - Gyászbogarak Tenebrionoidea
- - Levélbogarak Chrysomeloidea
- - Ormányosbogarak Curculionoidea
- - Díszbogarak Buprestoidea
- - Labdacsbogarak Byrrhoidea
- - Ernyősrétbogarak Dascilloidea
- - Pattanóbogarak Elateridae
- - Rétbogarak Scirtoidea
- - Scarabeuszok Scarabaeoidea
- - Sutabogarak Histeroidea
- - Csiborszerűek Hydrophiloidea
- - Holyvák Staphylinoidea
- - Ragadozó bogarak Adephaga
- - Futóbogarak Caraboidea
- - Csíkbogarak Dytiscoidea
- - Keringőbogarak Gyrinoidea
- - Víztaposók Haliploidea
- Lepkefélék (Lepidoptera)
- - Araszolólepkék (Geometridae)
- - Bagolylepkék (Noctuidae)
- - Boglárkalepkék(Lycaenidae)
- - Busalepkék (Hesperiidae)
- - Csüngőlepkék (Zygaenidae)
- - Gyökérrágólepkék
- - Farontó lepkék (Cossidae)
- - Fehérlepkék (Pieridae)
- - Kéneslepkék
- - Medvelepkék (Arctiidae)
- - Molylepkék (Gelechioidea)
- - Tarkalepkék (Nymphalidae)
- - [[Állatok/Tarkamolyfélék|Tarkamolyfélék (Plutellidae)
- - Tollasmolyok (Pterophoridae)
- - Pillangófélék (Papilionidae)
- - Mozaiklepkék (Riodinidae)
- - Sodrómolyfélék sodrólepkefélék (Tortricidae)
- - Szenderfélék (Sphingidae)
- - Szitkárfélék (Sesiidae)
- - Szövőlepkék (Lasiocampidae)
- - Zsákosmolyok (Psychidae)
főtörzs: ÚJSZÁJÚAK
- Gerincesek
- - Porcos halak
- - Csontos halak
- - Kétéltűek
- - Hüllők
- - Madarak
Emlősök (Mammalia) osztálya
- - Tojásrakó emlősök (Prototheria) alosztálya
- - Kloákások (Monotremata)
- - Elevenszülő emlősök (Theria) alosztálya
- - Erszényesek (Marsupialia) alosztályága
- - Oposszumalakúak (Didelphimorphia)
- - Erszényes ragadozók
- - ? Diprotodontia
- - Méhlepényesek (Eutheria) alosztályága
- - ? Afrotheria öregrend
- - Elefántcickány-alakúak (Macroscelidea)
- - ? Afrosoricida
- - Csövesfogúak (Tubulidentata)
- - Szirtiborz-alakúak (Hyracoidea)
- - Tengeritehenek (Sirenia)
- - Állatok/Emlősök/Ormányosok (Proboscidea)
- - ? Bibymalagasia
- - Állatok/Emlősök/Vendégízületesek (Xenarthra) öregrendje
- - ? Euarchontoglires vagy Supraprimates öregrend
- - Mókuscickányok (Scandentia)
- - Bőrszárnyúak (Dermoptera)
Állatok/Főemlősök (Primates)
- - Nyúlalakúak (Lagomorpha)
- - Rágcsálók (Rodentia)
- - ? Laurasiatheria öregrend
- - ? Eulipotyphla
- - Denevérek (Chiroptera)
- - Cetek (Cetacea)
- - Párosujjú patások (Artiodactyla)
- - Páratlanujjú patások (Perissodactyla)
- - Tobzoskák (Pholidota)
- - Ragadozók (Carnivora)
A lista nem teljes.
Lásd még
- Magyar Wikipédia Állatok
