Kertészet/Madarak/Fattyúszerkő

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3167 bájt

Kertészet

Fattyúszerkő


Fattyúszerkő


Fattyúszerkő
(Chlidonias hybridus, Syn: Chlidonias hybrida)
Más neve(i): -


Védett madár! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2012)


A fattyúszerkő a madarak osztályának a lilealakúak rendjébe és a csérfélék családjába tartozó faj.
A korai természettudósok a két közeli rokon faj, a Kertészet/Madarak/Fehérszárnyú szerkő|fehérszárnyú szerkő (Chlidonias leucopterus) és a kormos szerkő (Chlidonias niger) hibridjének tartották. Erre utal tudományos nevében a hybridus jelző is illetve innen kapta a fattyúszerkő magyar nevet.
Költési területe felöleli Eurázsia szinte egész mérséklet övét, de Ázsia déli és délkeleti részén illetve Afrikában is előfordul. A szubtrópusi, trópusi területeken élő madarak nem vonulnak. Az Európában költő madarak téli szállása Afrikában a nagyobb tavak környékén van. Szikes tavakon, halas tavakon, holtágakban telepszik meg.
Testhossza 23–25 cm, szárnyfesztávolsága 74–78 cm. Vastag piros csőre , feje tetején fekete színű sapka, és fehér arc jellemzi. Hasoldala sötét szürke, az alsó szárnyfedői fehérek. Rekedt hangos kiáltása van. Mint a szerkők többi faja, ez madár is elsősorban röptében figyelhető meg. Jellemző a könnyed, csapongó, fecskeszerű röpkép. Röpte nem olyan nehézkes, mint a sirályoké, és nem bukik víz alá, mint a csérek.
Közvetlenül a vízfelszín felett lebegve vadászik rovarokból, halakból és lárvákból álló táplálékára.
A költési időszaka május közepétől, június végéig tart. Kisebb telepekben költ egyes szikes mocsarak vízállásos részein. Hínárból és más növényi részekből álló úszó fészkét rendszerint a víztükrön úszó hínárnövényzetre, például kolokánra rakja. A fészekalj 3 tojásból áll. A költési idő 18 - 19 nap. A fiókák már a kikelés utáni első napon tudnak úszni, de ha nem zavarják meg őket, még két hétig a fészekben maradnak. Telepesen költ, fészkei közel egymáshoz épülnek, vonuló madár.
Magyarországra április végén, ritkábban május elején érkeznek. Első csoportjaik szeptemberben hagyják el a Kárpát-medence térségét.
Nagy elterjedési területének köszönhetően a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján mint kevéssé veszélyeztetett faj szerepel. Európában csökken az állománya. Magyarországon fokozottan védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Fattyúszerkő

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Fattyúszerkő témájú médiaállományokat.