Kertészet/Madarak/Feketeszárnyú székicsér

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2192 bájt

Kertészet

Feketeszárnyú székicsér



Feketeszárnyú székicsér


Feketeszárnyú székicsér
(Glareola nordmanni, Syn: -)
Más neve(i): -


A feketeszárnyú székicsér a madarak osztályának lilealakúak rendjébe, ezen belül az székicsérfélék családjába tartozó faj.
Védett madár! - Eszmei értéke:500 000,- Ft. (2012)


A fajt Fischer von Waldheim német anatómus, entomológus és paleontológus írta le 1842-ban. Tudományos faji nevét Alexander von Nordmann finn természettudósról kapta.
Délkelet-Európa és Délnyugat-Ázsia területén fészkel. Telelni Afrikába a Szaharán túlra vonul.
Természetes élőhelyei a nyílt területek, ürmös sztyeppék, szikes gyepek, mocsarak, tavak, folyók és patakok környékén, valamint művelt területek.
Magyarországon ritka kóborló, alkalmilag fészkel is, legtöbbször a Kiskunság szikes pusztáin, a Hortobágyon és Peszéradacson került elő, általában székicsér telepeken.
Testhossza 25 centiméter, szárnyfesztávolsága 60-68 centiméter, testtömege 87-99 gramm közötti.[5] A tojó kisebb, mint a hím. Nagy szeme, hegyes szárnya és villás farka mind a levegőben lévő vadászatot szolgálja.
Fecske módjára a levegőben kapkodja el rovarokból álló táplálékát. Csapatban vadászik.
Az elterjedési területe még nagyon nagy, egyedszáma pedig csökken. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján mérsékelten fenyegetett fajként szerepel. Európában sebezhető fajként van nyilvántartva,
Magyarországon fokozottan védett!


Magyar Wikipédia:Feketeszárnyú székicsér

Forrás: Magyar Wikipédia Feketeszárnyú székicsér

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Feketeszárnyú székicsér témájú médiaállományokat.