Kertészet/Madarak/Északi búvár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2676 bájt

Kertészet

Északi búvár



Északi búvár
Nász
…és téli tollazata


Északi búvár
(Gavia stellata, Syn: -)
Más neve(i): -
Védett madár! - Eszmei értéke:25 000,- Ft. (2012)
Az északi búvár a madarak osztályának a búváralakúak rendjébe, ezen belül a búvárfélék családjába tartozó vízimadár.[
A fajt Erik Pontoppidan dán ornitológus írta le 1763-ban, a Colymbus nembe Colymbus Stellatus néven. Észak-Amerikában, Grönlandon és Izlandon költ. Telelni délre vonul, például az Atlanti-óceán, a Földközi-tenger, a Fekete-tenger környékére. Természetes élőhelyei a tavak, mocsarak és tengerpartok.
Testhossza 69-91 centiméter, szárnyfesztávolsága 127-147 centiméter, testtömege 3 600-4 480 gramm. Csőre enyhén kifelé hajlik. A tojó kisebb, mint a hím. Nászruhában a nyakán található rozsdavörös folt miatt lehetetlen összetéveszteni más búvárokkal. Nyugalmi ruhában hátoldala világosan pettyezett.
A párok életük végéig együtt maradnak és ugyanazon a fészkelőterületen élnek. A többi búvárhoz hasonlóan vízinövényekből álló fészküket néhány évenként váltják. A tojó és a hím is kotlik, körülbelül 8 óránként váltják egymást. A fiókák 25 nap alatt kelnek ki, ilyenkor piheruhájuk egyszínű fekete vagy feketés barna.
Főleg halakkal táplálkozik, de ebihalakat, rovarokat, rákokat és férgeket is fogyaszt.
Magyarországon ritka kóborló, téli időszakban észlelhető. A Dunán és a Balatonon lehet látni néhány párt. Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
A tojásai
és fiókája
Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Északi búvár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Északi búvár témájú médiaállományokat.