Kertészet/Madarak/Üstökösgém

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2531 bájt

Kertészet

Üstökösgém



Üstökösgém


Üstökösgém
(Ardeola ralloides, Syn: -)
Más neve(i): hajasgém, kontyosgém, hajaskócsag, sárgakócsag, galambkócsag, tyúkgém, vértesgém, selyemgém.


Az üstökösgém a madarak osztályának a gödényalakúak rendjébe, ezen belül a gémfélék családjába és a gémformák alcsaládjába tartozó gázlómadár.


Védett madár! - Eszmei értéke: 500 000 ,- Ft. (2012)


Dél-Európától a Kaszpi-tengeren keresztül Afrikáig terjed. Szabad vízfelületű mocsaras, bokros folyóparton vagy szigeteken óvatos, rejtőzködő életet él.
Testhossza 44-47 centiméter, szárnyfesztávolsága 80-92 centiméter, testtömege 230-370 gramm. A szeme világossárga. Meglehetősen erős csőre orma és hegye fekete. Fejtetejéről a tarkóra nyúló sörényszerű üstöke van, melynek tollai rozsdásan sárgásfehérek, feketés barna szegéllyel. A fej oldalai és a nyak világos rozsdás sárgák. Dolmánya és a szőrszerű válltollak izabellaszínűek, többi része fehér.
Tavakban, mocsarakban és nádasokban keresi rovarokból, rákokból, apró halakból, békákból, kisemlősökből, férgekből, puhatestűekből álló táplálékát. A sekély vízben vadászik. Hosszútávú vonuló.
Ártéri erdőkben, fűzbokros mocsaraknál és nádasokban telepesen fészkel. Ágakból, avas nádszálakból álló fészkébe rakja 4-6 zöld tojását, melyeken 22-24 napig kotlik.
Rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartózkodik Magyarországon. Délnyugat felé vonul, Olaszországon és Szicílián keresztül Tunéziába s onnan tovább a Szaharán átkelve Nigériába. Vándorlása során kb. 4000 kilométeres utat tesz meg.
Európai léptékben azonban sebezhető a faj, SPEC értékelése 3-as (az európai állomány kedvezőtlen státusban van).
Magyarországon fokozottan védett!


Magyar Wikipédia:Üstökösgém

Forrás: Magyar Wikipédia Üstökösgém

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Üstökösgém témájú médiaállományokat.