Állatok/Madarak/Küszvágó csér
(Kertészet/Madarak/Küszvágó csér szócikkből átirányítva)
Küszvágó csér
- (Sterna hirundo, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A küszvágó csér a madarak osztályának lilealakúak rendjébe és a csérfélék családjába tartozó faj. A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban. Nevét egyik legfontosabb táplálékáról, a szélhajtó küszről kapta.
- Védett madár! - Eszmei értéke:100 000,- Ft. (2012)
- Széles körben elterjedt Eurázsiában, Észak-Afrikában, Észak-Amerika keleti felén és a Karib-tenger mentén. Afrika déli és nyugati partjain, Dél-Délkelet-Ázsiában, Ausztrália keleti részein, Közép- és Dél-Amerikában telel.
- Áprilistól októberig tartózkodik Magyarországon, rendszeres fészkelő a Balatonon, szikes tavak és bányatavak környékén
- Testhossza 31–35 centiméter, szárnyfesztávolsága 77–82 centiméter, és testtömege 110–150 gramm. A hím és a tojó külseje hasonló. A költési szezonban csőrük erőteljesen kipirosodik, a vége azonban fekete marad, a madarak homloka szintén fekete. Hosszú, villás farkának köszönhetően röpte elegáns. A fiatal madarak háta és szárnya barna mintázatú.
- Vándor madár, telepesen fészkel. Halakkal, vízi rovarokkal és azok lárváival táplálkozik. de néha sáskákat is fogyaszt. A legöregebb, meggyűrűzött madár 25 évet élt.
- Az ivarérettséget 2–4 évesen éri el, a költési időszak május-júliusban van. Évente egyszer költ. A fészek sekély talajmélyedés, melyet olykor kagylóhéjjal, fűvel vagy algával bélel. A fészekalj két-három vajszínű vagy zöldes, sötéten pettyezett tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik, 21–22 napig. A fiatal madarak 22–28 nap után repülnek ki.
- Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig ismeretlen. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
- Magyarországon fokozottan védett!
Magyar Wikipédia:Küszvágó csér
Forrás: Magyar Wikipédia Küszvágó csér
Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)
