Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Madarak/Réti tücsökmadár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Locustella naevia szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 2956 bájt

Kertészet

Réti tücsökmadár



Réti tücsökmadár
Réti tücsökmadár


Réti tücsökmadár
(Locustella naevia, Syn: -)
Más neve(i): -
A réti tücsökmadár a madarak osztályába, ezen belül a verébalakúak rendjébe és a tücsökmadárfélék családjába tartozó faj.
Védett madár! - Eszmei értéke: 50 000,- Ft. (2012)
Palearktikus elterjedésű faj, mely Európa nagy részén, illetve Ázsiában Nyugat-Mongóliáig fordul elő, kontinensünkön északi és nyugati irányba terjeszkedik.
Az európai madarak Nyugat-Afrikában, a Szaharától délre telelnek, míg a keleti fészkelők telelőterülete Északkelet-Afrikában, Indiában és Pakisztánban található.
Az egyetlen foltos hátú tücsökmadár faj, amely mintázata alapján könnyen felismerhető. Felülről olíva árnyalatú szürkésbarna alapon sötéten foltozott, alulról piszkos fehér színű. Lába rózsaszínes, csőre meglehetősen sötét. A nemek hasonlóak.
Hangja különbözik a berki (L. fluviatilis) és nádi tücsökmadártól (L. luscinioides)
Pírregése magasabb hangú, egészen fémes hangzású.
Eredetileg a bokros, fás mocsár-és lápréteket kedveli, de újabban megtelepedett hegy- és dombvidékek fenyvesiben és tölgyeseiben és mezőgazdasági területeken is.
Kisebb gerinctelenekkel, rovarokkal, pókokkal és puhatestűekkel táplálkozik. Rejtett életmódja miatt nehéz észrevenni, amikor nem énekel.
Fűcsomók, zsombékok között költ, a fészeképítésben mindkét szülő részt vesz. Fészekalja általában 5–6 tojásból áll. A mintegy 14 napig tartó kotlásban mindkét szülő részt vesz. A fiókák 10–12 napig maradnak a fészekben, majd néhány napig annak közelében egyesével rejtőzködnek, miközben a szülők tovább etetik őket.
Magyarországon elég gyakori fészkelő (állományát 3000–5000 párra becsülik), bár a másik két tücsökmadár fajnál ritkább. Az utóbbi két évtizedben terjeszkedik: az 1970-es években a Dunántúlról volt csak ismert, azóta megtelepedett többek között az Ecsedi-láp, a Szatmári-síkság és Beregi-síkság, a Kiskunság, a Hortobágy és a Nyírség területén is.
Magyarországon védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Réti tücsökmadár

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Györffy Gyögy & Hornung Erzsébet: Állatrendszertani gyakorlatok. JATE Press Szeged (1987).
,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)

A Wikimédia Commons tartalmaz Réti tücsökmadár témájú médiaállományokat.