Ugrás a tartalomhoz

Állatok/Madarak/Vízirigó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 2130 bájt

Kertészet

Vízirigó



Vízirigó
Vízirigó
(Cinclus cinclus, Syn: -)
Más neve(i): fehértorkú vízirigó


A vízirigó a madarak osztályának a verébalakúak rendjébe, ezen belül a vízirigófélék családjába tartozó faj.
Védett madár! - Eszmei értéke:500 000,- Ft. (2012)
Az Alpok és a középhegységek gyors folyású patakjai és folyói mentén; Európában, Észak-Afrikában, Kis- és Közép-Ázsiában honos. Közép-Európa északi részén csak szórványosan fordul elő.
Testhossza 18 centiméter, szárnyfesztávolsága 25–30 centiméter és testtömege 50–75 gramm.
Tollazata a fején, hátul a nyakán és a hasán barna, szárnyán és hátán szürkésbarna, míg a torkán és hasán fehér.
E madár tiszta vizű patakok és folyók mellett szeret élni. Tápláléka vízi rovarok, férgek, kis rákok és halak. A vízirigó alámerülve és a vízfolyás fenekén futva „arat” a víz alatti rovarok gazdag választékában. Sodrással szemben a szárnyát használja evezőként; a hátára nehezedő áramlás nyomása tartja egyensúlyban.
A vízirigó-fiókák hamarább tudnak úszni, mint repülni. A legidősebb meggyűrűzött madár 7 évet és 10 hónapot ért meg.
Az ivarérettséget egyéves kortól éri el. A költési időszak márciustól júliusig tart. Évente kétszer költ. Egy fészekaljban 4-5 fénylő, fehér tojás van, ezeken 12-18 napig kotlik. A fiatal madarak 20-24 nap után repülnek ki.
Magyarországon rendszeres fészkelő, nem vonuló faj.
Magyarországon fokozottan védett!


Forrás: Magyar Wikipédia Vízirigó

Papp László Zootaxonómia. (1996).,
Peterson, Mountfort & Hollom: Európa madarai. Gondolat, Bp. (1977)


A Wikimédia Commons tartalmaz Vízirigó témájú médiaállományokat.