Gomba/Nem ehető gombák/Gumós hererontógomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Gumós hererontógomba

Gomba portál Mikológia Gombalista (HU-La) Gombanevek változásai Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák
Gyógygombák Gomba fajták Védett gombák Gombák eltevése Gombás ételek Mit-mihez használjunk



Gumós hererontógomba
Gumós hererontógomba
Gumós hererontógomba
(Sclerotinia trifoliorum, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

Kórokozó tömlősgomba. Az általa okozott megbetegedés vöröshere-rák néven ismert.

Gazdanövény

vörös here, fehér here, lucerna, szarvaskerep, |somkóró, lóbab stb.


Életmódja

Télen és kora tavasszal a növényi maradványokon kezdetben fehér, később kívül fekete, 5 mm nagyságot is elérő, szabálytalan alakú szkleróciumokat hoz létre. Gyakran többé-kevésbé gömb alakúak vagy laposak és ráncos felületűek.
Többnyire őszig nyugalmi állapotban maradnak a talaj felszínén vagy felső rétegeiben, és kis nyelecskékkel csíráznak, amelyek a talajfelszín elérésekor (fényhatás) 4 mm átmérőt is elérő tál vagy tölcsér alakú termőtestet (apotécium) fejlesztenek, melynek pereme kissé sötétebb.
A tönkszerű rész merev, 20–30 × 1–1,5 mm, hengeres, színe megegyezik a csésze színével. A legtöbb apotécium októbertől novemberig képződik, bár más időpontban is megindulhat a csírázás.
Az apotéciumban vörösessárga himeniumot alkotva helyezkednek el a hengeres aszkuszok (tömlők), amelyek 170–180 × 10–15 µm méretűek, henger alakúak, 8 spórásak, uniszeriátusok. Ezekben átlátszó, ellipszoid aszkospórák találhatók, kétféle mérettel; általában 4 kisebb (10–12 × 7–7,5 µm) és 4 nagyobb (13–17 × 7,5–9,5 µm) méretű. A parafízisek szeptáltak, elágazóak.
A fertőzés közvetlenül a szkleróciumokból is kiindulhat, fertőző micélium segítségével. A szkleróciumok a talaj mélyebb rétegeiben 2–3 évig is megőrzik fertőzőképességüket.

Gazdasági jelentősége

a vöröshere-rák világszerte elterjedt és a vörös here egyik legismertebb megbetegedése. Észak-Európában a pillangós takarmánynövények termesztésének egyik legkomolyabb veszélyeztetője. Gyakran a vörös here kifagyásának és a hereuntságnak előidézője. A beteg növények teljes pusztulása következtében jelentős a hozamcsökkenés.
A fertőzés és a betegség kialakulását erősen befolyásolják az éghajlati viszonyok. Az esős őszi időjárás kedvez a termőtestképződésnek, a fertőzés kialakulásának és terjedésének. Ugyancsak elősegíti a megbetegedést a túl korai és sűrű vetés, a mély fekvésű, közép-kötött, nedves talaj. Az enyhe telek lehetővé teszik a kórokozó gyors fejlődését és terjedését.


Hasonló fajok[szerkesztés]

-



Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Gumós hererontógomba témájú médiaállományokat.