Gomba/Nem ehető gombák/Káposztaszagú fülőke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Káposztaszagú fülőke

Káposztaszagú fülőke
Káposztaszagú fülőke
Káposztaszagú fülőke
(Gymnopus brassicolens, Syn: Micromphlae brassicolens)
Más neve(i): Káposztaszagú büdösszegfűgomba; avar szagosszegfűgomba


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!, étkezésre alkalmatlan.

A káposztaszagú fülőke az Omphalotaceae családba tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, lombos- és fenyőerdőkben élő gombafaj. Nyáron és ősszel terem.


Kalap

1-4 cm átmérőjű, kezdetben domború, majd ellaposodik és közepe benyomottá válik. Széle hullámos, finoman fogazott, világosabb színű. Higrofán, nedvesen vörösbarna, barna, enyhén barázdált, szárazon csaknem fehér, sima. Közepe rendszerint sötétebb.

Lemezek: először fehérek, majd világos vörösesbarnák, hússzínűek, szinte szabadon állók. Élük finoman fűrészes, hullámos, közbülső lemezek vannak.

Tönk

5-6 cm magas, ~1 mm vastag, karcsú, hengeres, néha hosszirányban nyomott, középen barázdával, sima vagy bársonyos színű, szívós. Színe a csúcsánál narancssárgás, lefelé sötétedik, vörösbarna, bázisa feketés barna.

Hús: fehéres-barnás, a tönkbázisban feketés barna színű, a kalapban kocsonyás, vékony, a tönkben szívós. Illata kellemetlen, rothadt káposztára hasonlító, íze szintén.

Spóra: spórapora fehér, spórája ellipszoid, 5,2-6 x 4,2-4,7 µm.

Előfordulás

elsősorban Európában él, tűlevelű és lombhullató (főleg bükk) fák korhadékán, csoportosan, nyártól őszig. Hazánkban elég gyakori, helyenként ritka.


Hasonló fajok

- elsősorban az undorító fülőke (Gymnopus foetidus) hasonlít hozzá.



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Káposztaszagú fülőke témájú médiaállományokat.