Gomba/Nem ehető gombák/Nagy csészéspöfeteg

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Nagy csészéspöfeteg

Nagy csészéspöfeteg
Nagy csészéspöfeteg
Nagy csészéspöfeteg
(Disciseda bovista, Syn: -)
Más neve(i): apró csészéspöfeteg, csészés pöfeteg, sötétedő csészés-pöfeteg


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

Termőtest

A csészéspöfetegek között a legnagyobb termőtestű faj.
A belső burok szabályos, barnás, bordósbarna, puha, a felülete ezüstösen ráncos, az idősebb példányok sötétebb színűek, mert lekopik az ezüstös réteg. A szájnyílás szabálytalanul nyílik.
A külső burok vékony, hamar elenyészik, nincs kifejezett csészéje, általában csak egy homokszemcsékből összeragadt rész marad belőle a termőtest alján.
Spórája 6-7 µm átmérőjű, kifejezett, egyenes hengeres szemölcsökkel, amelyek szabálytalan mintázatot mutatnak. A spóra nyele 2-3 µm hosszú, tipikusan elvékonyodó a vége. A kapillícium szálak disciseda típusúak, vékonyabbak a spóráknál, nagyon hullámosak, ritkán dudorosak.

Előfordulás

Homoki legelőkön, réteken terem.

Megjegyzés

A Disciseda fajok olyan lycoperdoid pöfetegek, amelyek nem rögzülnek az aljzathoz, nincs meddő részük, a belső burok alján egy kisebb szájnyílás található, a felső részén a külső burok egy többé-kevésbé maradó csészét képez. A termőtest az érés után átfordul. A kapillícium szálak rövidek.


Hasonló fajok

- kicsiny csészéspöfeteg (Disciseda candida),
- vastagkérgű csészéspöfeteg (Disciseda verrucosa)



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy csészéspöfeteg témájú médiaállományokat.