Gomba/Nem ehető gombák/Nagyspórás papsapkagomba
< Gomba | Nem ehető gombák
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gombanevek változásai • Gomba fajták •
Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák •
Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
[[Fájl:|thumb|200px|right|Nagyspórás papsapkagomba]]
Nagyspórás papsapkagomba
- (Gyromitra martinii, Syn: -)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!, ritka faj.
termőtest
- átmérője 6(-10)–12(–14) cm, kezdetben csésze-, majd később kiterül és tárcsa alakú lesz.
- Belső oldalán a termőréteg barna-barnásokker, felülete sima, enyhén hullámos-szabálytalan gyűrődésekkel, közepén összehúzott.
- Külső oldala sima, fehér-okkersárga színű, végül okker-barnás, még akkor is, ha teljesen érett, mindig világosabb, mint a belső oldal színe.
Tönk
- legfeljebb 10 mm hosszú, szabálytalanul hengeres, barázdált.
Hús
- 3 mm vastag, nagyon törékeny, vizes, okkersárga színű; szagok és különleges ízek nélkül.
Mikroszkópos jellemzők
- jód-negatív, a hengeres aszkuszok nyolc áttetsző vagy nagyon gyengén sárgás elliptikus spórát tartalmaznak, nagy belső olajcseppel és 2 (-1) kisebbel. Spórája hálózatos, szemölcsös, végein tüskézett, (30-)31-38 (-39,5) × 12-15,5 µm.
Előfordulás
- Nedves helyen, meszes talajon, bükk és egyéb lombos fák tuskóján vagy mellette; hegyvidéki faj.
- Megjelenési ideje: április-május.
Megjegyzés
- A Gyromitra nemzetség egyes képviselőivel már kora tavaszi útjainkon is találkozhatunk. A legtöbb faj főként hegyvidéki területeken él, szinte a hóolvadás után megkezdi életét. Spórái nagyon későn érnek be, így ha idejekorán leszedjük, a természetes nedvességtartalom fenntartása mellett hűtőszekrényben tartva jó eséllyel beérik.
Hasonló fajok
- - Eltérések a hozzá hasonló élőhelyen termő bükkös papsapkagomba Gyromitra parma spórájának hosszmérete legfeljebb 29 -32 μm-ig terjed, míg a Gyromitra martinii spórájának hosszmérete elérheti a 40 μm-t is.
- - A másik különbség a spórák díszítettsége: a G. parma spórafala erősen rácsozott, a G. martinii-é finomabban.
- - A harmadik különbség a spóravégeken lévő tüskék nagysága: a G. parma 4-5 μm, míg a G. martinii-é 1 μm hosszú.
 | Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Nagyspórás papsapkagomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány
