Gomba/Nem ehető gombák/Tűznyom-szürkefülőke
< Gomba | Nem ehető gombák
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk
[[Fájl:|thumb|200px|right|Tűznyom-szürkefülőke]]
Tűznyom-szürkefülőke
- (Tephrocybe anthracophila, Syn: Lyophyllum anthracophilum, Tephrocybe carbonaria)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!
Kalap
- 1-2,5 cm széles, idősebben kissé ellaposodik sötétszürke, barnásszürke, széle világosabb, higrofán; nedvesen áttetszően bordás.
Lemezek
- először piszkosfehérek, idősebben szürke árnyalatúak, tönkhöz nőttek, szélesek, élük fehér.
Tönk: 10-60 x 1-3 mm, barnásszürke, csúcsa világosabb, deres, lefelé csupasz és kissé fénylő.
Hús: fehér vagy bézsszínű, vékony, liszt- vagy uborkaszagú és -ízű.
Előfordulás
- júniustól decemberig, mohával benőtt tűznyomokon, faszén között is, főképp fenyő-, ritkábban lomberdőben, hazánkban ritka gombafaj.
Megjegyzés
- a szenes tőkegombával együtt a leggyakrabban előforduló kalaposgomba tűznyomokon.
Hasonló fajok[szerkesztés]
- - A szenes szürkefülőke (Tephrocybe ambusta) méreteiben, makromorfológiai tulajdonságaiban és termőhelyében is egyezik – szintén égésnyomon nő, de kizárólag fenyvesben, hazánkban nagyon ritka.
- - A Szénkedvelő szürkefülőke Tephrocybe atrata termőhelye is azonos, de nagyobb termetű (kalapátmérő max. 5 cm), feketés barna kalapú és halzsírillatú, ritka, egyik sem ehető.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még[szerkesztés]
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Tűznyom-szürkefülőke
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány