Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Nem ehető gombák/Cinóbertapló

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Pycnoporus cinnabarinus szócikkből átirányítva)


Gombák

Cinóbertapló

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajtákEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Cinóbertapló
Cinóbertapló
Cinóbertapló
(Pycnoporus cinnabarinus, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!


Termőtest

3-10x2-6 cm átmérőjű, egyéves termőtestek félkör- vagy legyező alakúak, idővel világosabbá válnak, felső oldalukat finom, selymes szőrök fedik, vékony éles peremük majdnem sima. Mindenhol cinóbervörös színéről könnyen azonosítható faj.

Termőréteg: 4-6 cm vastag, likacsos, 2-3 likacs/mm.

Hús: szárazon parázs.

Előfordulás

napfényes tisztásokon és erdőszéleken heverő ágakon, törzseken jelenik meg. Az erdő zártabb részeit elkerüli. Kifejezetten napfénykedvelő tapló, amely a lehullott fát azonnal megtámadja, de csak a fehér korhasztás középső vagy végső állapotában hoz termőtestet.
Gyakran találjuk együtt a lepketaplóval és a borostás egyrétűtaplóval. Elsősorban a bükkfát korhasztja, ritkábban a kőrist vagy a nyírfát.
Fenyőfán még nem találtuk, bár Nyugat-Európából erre is van adat. Az utóbbi évtizedekben egyre ritkább, a légszennyeződésre nagyon érzékeny, de feltűnő színe miatt is erősen veszélyeztetett.
Trópusi rokonai a dél-amerikai és dél-ázsiai népek oly nagy becsben tartják, hogy fizetőeszközként használják. Egy- vagy ritkán kétéves termőtestét mi se bántsuk, hagyjuk ott az erdő díszeként. Friss termőtestei nyár végén jelennek meg, néhol átélik a telet és a következő évben is növekednek.


Hasonló fajok

-



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Cinóbertapló témájú médiaállományokat.