Gomba/Nem ehető gombák/Vöröstejű kígyógomba
Megjelenés
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Vöröstejű kígyógomba
- (Mycena sanguinolenta, Syn: -)
- Más neve(i): Csillagpapucsú kígyógomba
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!
Kalap
- fiatalon domború vagy kúpos, 3-15 mm átmérőjű. Felületét kezdetben sűrű szürkésfehér bevonat (por) borítja, de ez hamar eltűnik, és simává, csupasszá válik. A kalap vékony húsú, barázdált felületű. Színe változó, fakó vörösbarna, széle felé tompa szürkésbarna.
Lemezek
- a tönköt érintik, keskenyek, a tönk felé szélesednek, enyhén fogazottak, piszkos vöröses-szürkés színűek, élük sötét vörösesbarna.
Tönk
- 2-6 cm hosszú 1-1,5 mm széles, törékeny. A tönk alját fehér szőr borítja, míg a fennmaradó rész szürke porral fedett. Ez hamarosan leválik, ekkor a tönk csupasz lesz, és többé-kevésbé olyan színű, mint a kalap.
Hús
- A kalap húsa vékony, de nem túl törékeny, halvány vöröses színű, sérülésre vöröses tejnedvet választ ki. A gomba szaga jellegtelen, íze enyhe.
Előfordulás
- korhadékbontó gomba, tűlevelű erdők avarjában, moháiban növekszik. Hazánkban ritka gombafaj.
Hasonló fajok
- - A gomba vörös tejnedve miatt egyike a könnyen felismerhető kígyógombáknak. Jellegzetessége, hogy a tönkje sokkal hosszabb, mint a kalap átmérője. Hasonlít hozzá a Mycena haematopus (vérző kígyógomba), de az lombos erdőkben, fakorhadékon nő.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Vöröstejű kígyógomba
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány