Gomba/Nem ehető gombák/Vöröstejű kígyógomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Vöröstejű kígyógomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Vöröstejű kígyógomba
Vöröstejű kígyógomba
Vöröstejű kígyógomba
(Mycena sanguinolenta, Syn: -)
Más neve(i): Csillagpapucsú kígyógomba


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!


Kalap

fiatalon domború vagy kúpos, 3-15 mm átmérőjű. Felületét kezdetben sűrű szürkésfehér bevonat (por) borítja, de ez hamar eltűnik, és simává, csupasszá válik. A kalap vékony húsú, barázdált felületű. Színe változó, fakó vörösbarna, széle felé tompa szürkésbarna.

Lemezek

a tönköt érintik, keskenyek, a tönk felé szélesednek, enyhén fogazottak, piszkos vöröses-szürkés színűek, élük sötét vörösesbarna.

Tönk

2-6 cm hosszú 1-1,5 mm széles, törékeny. A tönk alját fehér szőr borítja, míg a fennmaradó rész szürke porral fedett. Ez hamarosan leválik, ekkor a tönk csupasz lesz, és többé-kevésbé olyan színű, mint a kalap.

Hús

A kalap húsa vékony, de nem túl törékeny, halvány vöröses színű, sérülésre vöröses tejnedvet választ ki. A gomba szaga jellegtelen, íze enyhe.

Előfordulás

korhadékbontó gomba, tűlevelű erdők avarjában, moháiban növekszik. Hazánkban ritka gombafaj.


Hasonló fajok[szerkesztés]

- A gomba vörös tejnedve miatt egyike a könnyen felismerhető kígyógombáknak. Jellegzetessége, hogy a tönkje sokkal hosszabb, mint a kalap átmérője. Hasonlít hozzá a Mycena haematopus (vérző kígyógomba), de az lombos erdőkben, fakorhadékon nő.



Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröstejű kígyógomba témájú médiaállományokat.