Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Nem ehető gombák/Vízparti tejelőgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Vízparti tejelőgomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Vízparti tejelőgomba
Vízparti tejelőgomba
Vízparti tejelőgomba
(Lactarius lacunarum, Syn: -)
Más neve(i): Kénsárgatejű tejelőgomba, lápi tejelőgomba, mocsári tejelőgomba


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!


Kalap

2-5 cm átmérőjű, kezdetben laposan domború, hamar benyomottá válik, majd enyhén tölcséresedő, közepén gyakran kis púppal. Alakja sokszor szabálytalan, excentrikus, széle fiatalon aláhajló. Felülete sima vagy kissé ráncos, gyengén hygrofán. Színe rőt vöröses, narancs barna, nem kifakuló, legfeljebb a peremén sárgás, rőt okkeres.

Lemezek

lefutók, törékenyek, közepesen sűrűn állók, sok köztes lemezkével, színük krém sárgás, krémokkeres, sérülésre kissé barnulók.

Tönk

1,5-2 x 0,3-0,6 cm hengeres, bázis felé kissé kiszélesedő, felülete finoman ráncos, a kalappal majdnem megegyező színű, a töve felé narancs barnás.

Hús

krémokkeres, okkernarancsos, a tönkben szivacsos szerkezetű, a kalapban vékony. Íze enyhe, majd keserű, gyengén poloskaszagú.

Tejnedv

fehér, hosszabb idő után (15-20 perc) gyengén sárgul, bőséges. Íz kezdetben gyenge, néhány másodperc után enyhén csípőssé válik

Termőhely és idő

kifejezetten nedves élőhelyekhez kötött, mocsaras, vizenyős területeken, lápok peremzónájában terem, füzek, nyárak, égerek, nyírek, de tölgyek alatt is, júniustól októberig.


Hasonló fajok

-



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Vízparti tejelőgomba témájú médiaállományokat.