Gomba/Nem ehető gombák/Málnavörös tinóru
Megjelenés
Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gombanevek változásai • Gomba fajták • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk
Málnavörös tinóru
- (Chalciporus rubinus, Syn: Rubinoboletus rubinus)
- Más neve(i): -
Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!, mások ehetőnek tartják. Semmiképp ne gyűjtsük, ritkasága miatt.
Kalap
- 3-6 cm átmérőjű, filces, nemezes, sárgásbarna, szélein vöröses.
Termőréteg
- a pórusok sokszögűek vagy kerekdedek, a tönkre gyengén lefutók, rózsaszín-kárminpirosak, majd borvörösek.
Tönk
- 2-4 cm hosszú, 1,5-3 cm átmérőjű, rövid, rendszerint lefelé elvékonyodó. Felül kárminpiros, alul sárga.
Hús
- fehéres, rózsaszínes, helyenként vörösbe hajló, a tönk aljánál sárga. Kalaphús puha, a tönké fás, nem vagy csak gyengén színeződik el. Íze lágy, szag nem jellemző.
Előfordulás
- lomberdőben, elsősorban tölgyesben, rendkívül ritka. Júliustól szeptemberig.
Megjegyzés
- hazánkban 2008.07-ig 10 alkalommal került elő, az általunk talált példányok az elsők Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén. Európa számos országában, így Magyarországon is vöröslistás, 2. kategóriás (erősen veszélyeztetett).
Hasonló fajok
- - hasonló a fenyvesben és savanyú talajú lomberdőben előforduló borsos tinóru (Chalciporus piperatus), de annak termőrétege és tönkje soha nem ennyire vörös-kárminpiros, és a tönk jóval vékonyabb.
- - A szintén nagyon ritka, és küllemében hasonló (Chalciporus amarellus) tönkjében több a sárga, és kizárólag feketefenyő alatt terem.
Figyelem! A saját gyűjtésű gombát felhasználás előtt feltétlenül vigyük el gombavizsgálatra, amit Magyarországon magánszemélyeknek – a kijelölt piacokon – ingyen elvégeznek! |
Lásd még
- Mikológia
- Gombákról bővebben
- Gombás ételek
- Magyar Wikipédia: Málnavörös tinóru
Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve
Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék
Forrás: TERRA Alapítvány