Gomba/Nem ehető gombák/Késői álbékagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Késői álbékagomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gombanevek változásaiGomba fajták
Ehető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombák
Gombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Késői álbékagomba
Késői álbékagomba
(Haasiella venustissima, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!


Kalap

0,5-3,5 cm átmérőjű, domborúból ellapuló, a közepén tompán csúcsos, hullámosodó kalapperemű, bolyhosan pikkelykés felületű, a peremén világosabban gyapjas; nedvesen élénk narancs-, mandarin sárga, szárazon fakó rózsás narancs színű.

Lemezek

lefutók, viszonylag ritkán állók, villásan elágazók, halvány kalapszínűek.

Tönk

1,5-4 x 0,2-0,4 cm, hengeres, a tövénél kiszélesedő, görbült, a kalaphoz hasonló színű, a tövénél fehéren gyapjas, a csúcsáig finoman korpás, pikkelyes.

Hús

vékony, vizesen áttetsző, fakó sárgás, szárazon élénkebb narancsrózsás; enyhe ízű, a száradó példányoknak kellemes barackillatuk van.

Spórák

6-7,5 x 4,2-5,5 µm, szélesen elliptikusak, vastag falúak, hialinok, nem amiloidok. A bazidiumok 1-2 (3) spórásak.

Előfordulás

fán élő szaprotróf, talajra hullott ágakon, vagy korhadó tuskókon (Syringa, Sambucus, Salix, Populus), ruderális részeken (erdőszél, kertek, parkok) késő ősszel vagy kora tavasszal (október – február). Ritka.


Hasonló fajok[szerkesztés]

-



Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Késői álbékagomba témájú médiaállományokat.