Gomba/Nem ehető gombák/Halványzónás tejelőgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Halványzónás tejelőgomba

Gomba portál Mikológia Gombalista (HU-La) Gombanevek változásai Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák
Gyógygombák Gomba fajták Védett gombák Gombák eltevése Gombás ételek Mit-mihez használjunk



Halványzónás tejelőgomba
Halványzónás tejelőgomba
Halványzónás tejelőgomba
Halványzónás tejelőgomba
(Lactarius evosmus, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

Közepes termetű, erősen tejelő, kifejezetten savanyú-gyümölcsös szagú, halványsárga színű, többé-kevésbé okkeresen zónázott kalapú. Ehetetlenül csípős, különféle lombhullató fák, gyakran tölgy és rezgőnyár mikorrhiza partnere. A termőtestek július - október között jelennek meg. Nevezik még világos-zónás tejelőgombának, illatos tejelőgombának, vagy csípős nyár-tejelőgombának.

Kalap

6,5-12 cm széles; eleinte domború, majd nyomott, begöngyölt, szőrtelen széllel, később tölcséresedik. A kalap széle sokáig begöngyölt, gyakran hullámos. Felső felülete sima, legfeljebb finoman ráncos, száraz, matt, enyhén deres, nedvesen többé-kevésbé ragadós, selymes fényű. Halványsárga vagy krémszínű alapon okkeresen, szürkésen zónázott. Széle halványabb, sűrűn zónázott, közepe gyakran sötétebb okker sárga - okker vörös.

Lemezek

fiatalon fehéresek, később barnás okkersárgás színűek, vöröses tónussal. Szélesen tönkhöz nőttek, esetenként foggal csatlakozók. Elég szélesek és sűrűk, a tönk közelében olykor kereszterekkel kapcsolódnak egymáshoz. Öreg vagy sérült termőtesteken a lemezek sárgásbarnán foltosak lehetnek.

Tönk

hengeres vagy enyhén nyomott, 2,5-5,5 cm hosszú, 1,5-2,5 cm vastag, bázisa felé kissé vékonyodik. Felülete sima, száraz, teljes hosszában deres. Fiatalon fehéres, halványsárga vagy krémszínű, öregen agyag barna, sárgásbarna, fahéjszínű, okkeresen foltosodik. Csúcsa többé-kevésbé fehéres marad, gyakran gyűrűt alkotva a tönk körül.

Hús

fehéres, halvány szürkésbarna, meglehetősen kemény, vágásra nem színeződik. Íze kis idő múltán nagyon csípős, szaga savanyúan gyümölcsös vagy alma-szerű. Víz fehér, nem változó színű tejnedve bőséges, rövid idő múltán égetően csípős.

Spóra: elliptikus, 7,1-8 x 5,3-6,5 µm, barázdált, szabálytalan hosszúkás szemölcsökkel díszített, melyek sosem alkotnak teljes hálózatot, általában zebracsíkosan rendeződnek. Bazídiumuk 4 spórás. Spórapora rózsás okker barna. Amiloid.

Előfordulás

különféle lombos- és vegyes erdőkben, bükkös- és gyertyános tölgyesekben, ritkábban parkokban és erdei utak mentén. Mikorrhizás, általában tölgy- és rezgőnyárfákkal, olykor bükkel, gyertyánnal vagy fűzfákkal van kapcsolatban. Kedveli a nedves, lúgos, nehéz agyagos talajt. Alföldtől a hegyvidékig, júliustól októberig terem. Európa-szerte elterjedt, de nem gyakori.


Hasonló fajok[szerkesztés]

- a Lactarius zonarius nagyon hasonlít hozzá, élőhelyük is azonos, de a Lactarius evosmus kalapja halványabban, nem olyan határozottan zónázott, tönkje sosem üregesedik, húsa nem rózsásan futtatott színű és gyümölcsös - almás illata jól érezhető. Mikroszkopikusan többek között a kalapbőr szerkezetében, a spórák alakjában és mintázatában is különböznek.

A Lactarius acerrimus lemezei egyértelműen kereszteresek, gyengébb szagúak, bazídiumuk 2 spórás.



Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Halványzónás tejelőgomba témájú médiaállományokat.