Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Nem ehető gombák/Összenőtt ripacsgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Összenőtt ripacsgomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


[[Fájl:|thumb|200px|right|Összenőtt ripacsgomba]] [[Fájl:|thumb|200px|right|Összenőtt ripacsgomba]]


Összenőtt ripacsgomba
(Jackrogersella cohaerens, Syn: Hypoxylon cohaerens)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!, étkezésre alkalmatlan gombafaj.


Korhadékbontó tömlősgomba.

Termőtestpárna (sztróma)

fiatalon félgömb alakú vagy lapított, kezdetben alig észrevehető tönkje is lehet, 1,5-5 mm átmérőjű és 1,5-4 mm magas, idősebb korban sok összenő akár 20-30 cm hosszúságban is. Színe kezdetben gesztenyebarna, vörösbarna, később fekete.
A sztrómába beágyazott valódi termőtestek (peritéciumok) gömb vagy tojásdad alakúak, 450-520 x 500-680 µm méretűek. A sztróma felülete a kéreg alatti peritéciumoktól erősen dudoros.
Az endosztróma (a peritéciumok közti belső, meddő rész) barna, feketésbarna, 3,5 mm vastag is lehet.
Az oszciolumok (a felületi lyukak, melyeken át a spórák távoznak) 120-150 µm átmérőjűek, a kitüremkedések közti gödröcskékben helyezkednek el.
Az anamorf (ivartalan, tökéletlen alak) a fiatal teleomorf (kifejlett, ivarosan szaporodó alak) felületén nő tavasszal, világosbarna, szürkésbarna, felszíne bársonyos.

Mikrokarakterek

spórapor sötétbarna, a spórák alakja szabálytalan ellipszoid, méretük 8.8-12.2 x 3.4-5.5 µm (átlagosan 9.9 x 4.3 µm). A perispóra (a spórát védő fehérjetok) 10%-os KOH-ban feloldódik, sima, a konvex oldalon vastagabb. Tömlők hossza 118-180 µm.

Előfordulás

egész évben, a friss termőtestek tavasszal képződnek. Európa óceáni éghajlatú területein közönséges, még nálunk a természetközeli állapotú, idős bükkösök nagyon ritka faja. Extrém kevés kivételtől eltekintve kizárólag bükkön nő (egy adat ismert gyertyánról és egy fagyalról a nemzetközi szakirodalomban).

Szerkesztői megjegyzés

„megfigyeléseim szerint közvetlenül a vöröses ripacsgombát követi a bükk lebontásának folyamatában, de a 2 faj ritkán egyidejűleg, egyszerre is nőhet.” - ifj. Kaposvári László

Hazai adatok

Hazslinszky (1892) még a Kárpát-medence teljes területén gyakori gombának tartotta. A XX. században Tóth Sándor tanár úr gyűjtéseiből vált ismertté a Bükkből, a Vértesből és a Pilisből (Tóth 1967, 1969, 1994). Századunkban is ezen hegységekben valószínűsíthető az előfordulása.


Hasonló fajok

[szerkesztés]
- a változékony ripacsgomba főként nyíren terem, nincs anamorf alakja; a Jackrogersella minutellus korábban a faj változataként szerepelt (Hypoxylon cohaerens var. microsporum), spórája kisebb, DNy-Európában nem ritka, leggyakrabban tölgyön és szelídgesztenyén nő, nálunk nem található.



Lásd még

[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Összenőtt ripacsgomba témájú médiaállományokat.