Gomba/Mérgező gombák/Gesztenye-őzlábgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Gesztenye-őzlábgomba

Gesztenye-őzlábgomba
Gesztenye-őzlábgomba
Gesztenye-őzlábgomba
(Lepiota castanea, Syn: -)
Más neve(i): Gesztenyeszínű őzlábgomba


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!: halálosan mérgező faj! Egyes irodalmi források szerint anatoxinokat tartalmaz (mérgezése hasonló a gyilkos galócáéhoz).


Kalap

2-4 cm széles, közepe kissé púpos, fiatalon vörösbarna, narancs barna bőre hamar szemcsés pikkelykékre szakadozik, többé-kevésbé körkörös elrendezésben, a pikkelykék körül fehéres.

Lemezek

fiatalon fehéresek, később sárgásbarnásak, néha fogásra rozsdásodhatnak, szabadon állók.

Tönk

hússzínű, határozott gallérzóna nincs, a felső részben fehéren pelyhes, szálas, lefelé vörösbarnás pikkelykékből, pelyhekből álló övek láthatók.

Hús: kissé édeskés illatú.

Spóra: hosszúkás, oldalt álló sarkantyúval, sima, csírapórusa nincs, 11-13 x 3,5-4,5 µm. Spórapora fehér, dextrinoid[1].

Előfordulás

VIII-X; talajlakó szaprotróf[2], lomb- és vegyes erdőben, különösen humuszos, laza, bolygatott talajokon, többnyire egyesével nő. Magyarországon nem gyakori (VL3).


Hasonló fajok

- húsbarnás őzlábgomba (Lepiota brunneoincarnata),
- rókaszínű őzlábgomba (Lepiota boudieri),
- mogyoróbarna őzlábgomba (Lepiota kuehneri) és
- más kis termetű őzlábgomba fajok.



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Gesztenye-őzlábgomba témájú médiaállományokat.
  1. *- ha Melzer-reagens hatására a spórafal vagy a mintázat borvörösre színeződik, akkor a spóra dextrinoid.
  2. *-Kizárólag holt szerves anyaggal táplálkozó, vagyis növényi törmeléken (fa, szalma, trágyán) él.