Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Nem ehető gombák/Szagos pókhálósgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
(Szagos övesgomba szócikkből átirányítva)


Gombák

Szagos pókhálósgomba

Gomba portálMikológiaGombacsaládokGombalista (HU-La)Gomba fajtákGombanevek változásaiEhető gombákGyógygombákNem ehető gombákMérgező gombákGombamérgezésekVédett gombákGombák eltevéseGombás ételekGombavizsgálatGombanaptárGomba szótárMit-mihez használjunk


Szagos pókhálósgomba
Szagos pókhálósgomba
Szagos pókhálósgomba
(Cortinarius torvus, Syn: -)
Más neve(i): Erősillatú pókhálósgomba, szagos övesgomba


Étkezési érték: Ez a gomba nem ehető!

A szagos pókhálósgomba a pókhálósgombafélék családjába tartozó, Európában honos gombafaj. Lombos erdőkben él, többnyire bükk vagy tölgy alatt. Kora ősztől késő őszig terem.


Kalap

4-8 cm átmérőjű, félgömb alakú, szürkésbarna, gesztenyebarna színű, felülete sugarasan rásimuló szálaktól selymes, széle fiatalon aláhajló, szálas, mindig világosabb, gyenge ibolyás árnyalattal, fehér burokmaradvánnyal.

Lemezek

vastag, erős, hullámos, foggal ránőtt, ritkán álló lemezek, melyeken szintén van egy múlékony lilás árnyalat, ami csak az egészen fiatal példányoknál észrevehető, kifejlődve sötét fahéj barnák.

Tönk

4-9 cm hosszú, 1,5-1,5 cm vastag, rajta fejlett, elálló, fehéres gallér van. Efölött a tönk kissé lilás, lejjebb barna foltok, sávok tarkíthatják. Alsó harmadában rendszerint kiszélesedik, de az alja inkább kúpos.

Hús

fehéres, gyengén lilás, majd halvány szürkésbarna. Kellemes édeskés illata az aszalt szilváéra emlékeztet, de az íze rossz, kesernyés.

Előfordulás

gyökér kapcsolt gomba, általában bükkösökben, tölgyesekben él, kora ősztől késő őszig, gyakori.


Hasonló fajok

- A lilás pókhálósgomba hasonlíthat hozzá.



Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos pókhálósgomba témájú médiaállományokat.