Növények/E/Egylevelű fodorkafenyő
(Phyllocladus aspleniifolius szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
_cones_(8711563882).jpg)
Egylevelű fodorkafenyő
- (Phyllocladus aspleniifolius, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A Tasmaniában élő egylevelű fodorkafenyő a tűlevelűek osztályának fenyőalakúak rendjében a kőtiszafafélék családjába sorolt fodorkafenyő nemzetség típusfaja. Több szerző e faj alfajának tekinti az Új-Zélandon élő hegyi fodorkafenyőt (Phyllocladus alpinus).
- Nyugat-Tasmánia áthatolhatatlan sűrűségeiben a magköpenyciprusos (Lagarostrobos franklinii), illetve eukaliptuszos folyóvölgyektől a tasmánfenyves (Athrotaxis) őserdőkig és az örökzöld-lombhullató délbükk (Nothofagus) erdein át a felső fahatárig csaknem mindenütt közönséges.
- Kelet-Tasmániában csak néhány védett erdőfolton maradt fenn.
- Nagyra (20 m-ig) növő, ritkás ágrendszerű fa. Hajtáslevelei zöldek. A tengerszinthez közel (7–50 m) törzse a gyantahólyagoktól eltekintve sima, szürke. Feljebb (1100 m-ig) a külső kéreg sűrűn pikkelyes. 3–8 cm hosszú hajtáslevelei deltoid alakúak, szélük változatos.
- A 3–4 mm-es magok (főleg a levélhajtások nyélszerű részén) rövid tengelyű hajtástobozokban, duzzadt fellevelező pikkelyek hónaljában fejlődnek. Az érett magvakat részben körülfogja a magrügyalapból fejlődő húsos magköpeny (arillus).
- Változóan két- vagy egylaki.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Egylevelű fodorkafenyő
