Növények/Sz/Szagos müge

(Galium odoratum, Syn: Asperula odorata)
Más neve(i): Erdei mester, v. erdőmesterfű, erdődísz, májusfű, csillag szívfű, csillagos májfű, szagos májusfű, érdeske.

A szagos müge kis termetű, évelő, lágy szárú növény. Európa és Ázsia bükkös és gyertyános tölgyeseiben fordul elő. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken

Négyélű, sima, zöldes szárán minden csomónál 2 tojásdad alakú, kocsánytalan levél helyezkedik el átellenesen, 4-6 a levelekkel azonos méretű pálhalevéllel együtt. Fehér virágai a szár végén sátorozó bogernyőt alkotnak. Apró, gömb alakú iker kaszattermését horgas szőrök borítják.

Hatóanyagai melitozoid, aszperulozid és egyéb iridoid-glikozidok, kumarin. Föld feletti részeit a népi gyógyászatban neurotikus állapotok (idegesség, álmatlanság, fokozott ingerlékenység) és görcsök, valamint emésztési zavarok (renyhe emésztés, felfúvódás, böfögés) tüneti kezelésére alkalmazzák.

Az orvostudomány vénás megbetegedéseknél használja kivonatait, a kumarin gyulladáscsökkentő, keringésjavító hatásai miatt. Klasszikus ízesítője számos alkoholos italnak, például a német nyelvterületen népszerű "májusi bor"-nak nevezett bólénak, ipari felhasználását kimutatott toxicitása miatt ma már korlátozzák.

A növény illatát is okozó kumarin mérsékelten máj és vesekárosító hatású. Fokozottan mérgező a rágcsálókra, mert a szervezetükben 3,4-kumarin epoxiddá metabolizálódik. Ennek a 4-hidroxikumarin származékokhoz hasonlóan véralvadásgátló hatása van, és nagy mennyiségben belső vérzést okoz, K-vitamin antagonista hatása miatt. (Több 4-hidroxikumarin származékot gyógyszerként, illetve patkányméregként is alkalmaznak, (lásd még: acenokumarol, warfarin.)

A szagos mügének görcsoldó és idegnyugtató hatása van.

Szárított hajtásait teakeverékekben ízjavítóként is alkalmazzák.

A belőle készült teaforrázat gyermekeknek is adható, túladagolva azonban szédülést és mérgezéses tüneteket okozhat.

Naponta 0,1 mg/testsúly-kg kumarin mindenki által rendszeresen fogyasztható a májkárosodás kockázata nélkül, és ezen adag rövidtávú, mérsékelt túllépése is veszélytelen. A szagos mügében 0,6% kumarin található, tehát 60 kg testsúllyal napi 1 g szagos müge hosszú távon sem jelent veszélyt.

Ellenjavallat:: - Az emberi szervezetben a lebomlása kevésbé toxikus anyagokhoz vezet. Mindazonáltal keringési zavarok vagy terhesség esetén, illetve véralvadásgátló gyógyszerek mellett használata nem ajánlott.; - Túladagolása esetén fejfájás, szédülés jelentkezhet.'

Lásd még: Szagos müge

Magyar Wikipédia: Szagos müge
(1991)szerk.: Tőke László, Szeghy Lajos: Gyógyszerkémia. Tankönyvkiadó. ISBN 963-18-4355-6.
Magyar, Elek (1974).szerk.: Magyar Pál, Siklós Olga: Az ínyesmester éléskamrája. Mezőgazdasági Kiadó. ISBN 963-230-201-X.

A Wikimédia Commons tartalmaz Szagos müge témájú médiaállományokat.