Növények/L/Lisztes kankalin
Megjelenés
(Primula farinosa szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Lisztes kankalin
- (Primula farinosa, Syn: )
- Más neve(i): -
- Védett növény! - Eszmei értéke:250 000,- Ft. (2016)
- A lisztes kankalin a kankalinfélék családjába tartozó, Magyarországon fokozottan védett mészkedvelő, tőzegjelző, jégkorszaki reliktum faj.
- A növény 5–25 cm magas. Tőlevelei 1–10 cm hosszúak, 0,3–2,0 cm szélesek. A levelek kezdetben begöngyölődött szélűek, fokozatosan nyélbe keskenyedők, visszás lándzsásak, szélük ép vagy gyengén hullámos. Virágai kicsik, dús ernyőt alkotnak, színük a rózsaszíntől a ciklámenlilán át a vörösesliláig változhat. A cső alakú párta öttagú, cimpái kicsípettek, torka sárga, hosszra legfeljebb még egyszer akkora, mint a csésze. A csészelevelek zöldek, 3–6 mm hosszúak. Termése 5–9 mm hosszú tok.
- Nevét onnan kapta, hogy leveleinek fonákát mindig, de gyakran a tőkocsányt és a virágcsészét is fehér, lisztszerű bevonat fedi, ami kézzel könnyen letörölhető.
- Évelő növény, a téli időszakot zárt, rügyszerű tőlevélrózsában vészeli át. Magyarországon április végétől júniusig virágzik; másodvirágzás esetén akár még augusztusban is. Virágainak illata a lószagra emlékeztet, a megporzást főleg pöszörlégyfajok végzik. Szélszállította, apró magvai jó csírázóképességűek: a következő tavasszal gyakran nyílt tőzegfelszíneken és mohapárnákon jelennek meg a csíranövények.
- A magyarországi kankalinfajok virága sárga, úgyhogy könnyen megkülönböztethető tőlük.
Élőhelye
- Szubarktikus-alpin jellegű cirkumpoláris faj. Üde és nedves, meszes, tőzeges lápréteken, nedves réteken fordul elő legfeljebb 3000 méteres tengerszint feletti magasságig. Az Alpokban és a Kárpátokban nem ritka; ott főleg forráslápokban és sík lápokban fordul elő, de a szélsőséges körülményekkel dacolva sziklás zugokban is megél.
- Magyarországon rendkívül veszélyeztetett faj: a lecsapolásokat és a csatornázást követően a rétek kiszáradásával sok helyről eltűnt. Jégkorszaki reliktum faj, s éppen a láprétek mikroklímájának köszönhető, hogy a jégkorszaki hideg megszűntével Magyarországon még előfordul.
- 2012-ben csupán kettő, 2018-ban már három termőhelye ismert a Balaton-felvidéki Nemzeti Park területén (kettő a Tapolcai-medencében, egy a Káli-medencében). A Dunántúli-középhegység egész területén – a bauxitbányászat és a vele járó karsztvíz-kitermelés megszűnése óta – egyre több helyen jelennek meg ismét a felszínre törő karsztforrások, ezzel pedig a láprétek vízutánpótlása is biztosítottabbá válik, vagyis a lisztes kankalin élőhelyi körülményei, elterjedési lehetőségei is javulnak. Egy termőhelye ismert még a Fertőmelléki-dombságban Sopronkőhida mellett, bár ez az állomány feltehetően telepített.
Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Lisztes kankalin