Növények/C/Cselling
(Notholaena marantae szócikkből átirányítva)
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Cselling
- (Notholaena marantae, Syn: )
- Más neve(i): -
- Védett növény! - Eszmei értéke: 250 000,- Ft. (2016)
- A cselling ritka páfrányfaj, mely feltételezések szerint a kainozoikumi eljegesedés előtti harmadidőszak flórájának egy a mai napig fennmaradt maradványfaja.
- Eurázsiában a melegebb területeken a Himalájától egészen a Pireneusokig, Afrikában Etiópiában elterjedt növényfaj, mely széles elterjedési területe ellenére ritka. Európában leginkább a Mediterráneumban, északabbra csupán néhány foltban fordul elő, mint például Magyarországon a Badacsony melletti Szent György-hegyen, vagy Horvátországban a Tarcal-hegységben (Fruška Gora).
- A Szent György-hegyi populációra 1901-ben bukkant Julius Baumgartner (1870–1955) osztrák mohakutató, de ekkor még nem ismerte fel ennek jelentőségét, mert abban a tudatban volt, hogy a magyarországi flóra avatott kutatói ismerik itteni előfordulását, így nem is publikálta adatát. Több mint tíz évvel ezt követően, 1912-ben említette meg jeles botanikusunknak, Degen Árpádnak egy közös botanikai kirándulás során, aki még az évben felkereste és megtalálta a csellingeket a Szent György-hegyen.
- Levelei arasznyi hosszúságúak, világosbarna fonákuk sűrűn pikkelyszőrös. Spórái a levelek fonákán képződnek. Megfigyelhető, hogy szárazságok idején levelei összepöndörödnek és barnára színeződnek, kellő mennyiségű csapadék esetén (általában a tavaszi és őszi esők idején) viszont bőrneműek és élénkzöld színűek.
- Ez a tulajdonsága az úgynevezett poikilohidrikus vízháztartásnak köszönhető, azaz a növény sejtjei a száraz időszakokban elveszített víztartalmukat ismét képesek felvenni az esős időszak beköszöntével. Míg a mohák körében elterjedt ez a jelenség, addig a magasabb rendű növényeknél nagyon ritka. A magyar flórában a csellingen kívül a pikkelypáfrány (Ceterach officinarum) rendelkezik még ilyen vízháztartással.
- Csak a száraz, meleg mikroklímájú helyeken, kizárólag bazalton vagy szerpentiniten létrejött, vékony talajréteggel jellemezhető sziklagyepekben él.
- Egyes rendszerezők újabban a Paraceterach növénynemzetségbe sorolják, ebben az esetben a tudományos neve Paraceterach marantae (L.) R.M.Tryon,[5] míg mások a Paragymnopteris növénynemzetségbe Paragymnopteris marantae (L.) K.H.Shing tudományos néven.
Lásd még: Mit-mihez Tanácsok, tippek
