Növények/P/Pézsmahagyma

A lap mérete: 1980 bájt

Növények

Pézsmahagyma

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Pézsmahagyma

virága

Pézsmahagyma

(Allium moschatum, Syn: -)

Más neve(i): -

Védett növény! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. ⁽²⁰¹⁶⁾

A pézsmahagyma az amarilliszfélék családjába tartozó, Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában honos, Magyarországon védett növényfaj.

A 10-30 cm magas, lágyszárú, évelő növény, hagymája kb. 1 cm széles, alakja keskeny tojásdad, külső buroklevelei alul rostosak, csúcsuknál hálózatosan foszlók. Levelei szálasak, max. 14 cm hosszúak, 0,5 mm szélesek, hengeresek, fonálszerűek.

Virágzata ernyős. A lepellevél 6-7 mm hosszú, 1,5-2 mm széles, halvány rózsaszínű, középere sötétlila, lilásbarna vagy zöldesbarna. Egyes porzószálak legalább részben lapos-szalagosak, nem mind fonalas. A virágok kocsányai egy pontból indulnak. A buroklevél maradványai tojásdad-lándzsások vagy szálasabbak, de mindig rövidek, többnyire nem érnek túl a virágzat hosszán. Sarjhagymácskái nincsenek.

Dél-Európában és Nyugat-Ázsiában honos, az Ibériai-félszigettől a Krímen és Kis-Ázsián keresztül a Kaukázusig, Északnyugat-Iránig. Magyarországon szórványosan fordul elő, a Dunántúli-középhegységben, a Duna-Tisza közén, a Cserháton és a Gödöllői-dombságon.

Sziklagyepek, sziklafüves lejtők, homokpuszták, karsztbokorerdők lakója.

Augusztus-szeptemberben virágzik.

Magyar Wikipédia: Pézsmahagyma| }}