Növények/M/Muskátli
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Muskátli
- (Pelargonium, Syn:- )
- Más neve(i): -
A muskátli egy nemzetség, amely körülbelül 200 évelő, pozsgás és bokor alakú fajt tartalmaz. Zavaró, hogy angolul geranium a muskátli, holott a muskátlik a Pelargonium nemzetség egyes fajai; ugyanakkor a Geranium nemzetség is a gólyaorrfélék családjába tartozik. Linné eredetileg egy nemzetségként kezelte őket, de később Charles Louis L’Héritier de Brutelle által két nemzetséggé lett szétválasztva 1789-ben.
- Fajtól függően 20 cm-től 150 cm-ig nőnek meg.
- Fénykedvelő, de csak enyhe (-2 °C) fagyokat viselnek el. Levelei megdörzsölve erősen fűszeres, muskotályos illatot árasztanak.
- Az első ismert „termesztett” muskátlifaj a Dél-Afrikában őshonos Pelargonium triste volt. Leiden városának botanikus kertjébe 1600 előtt kerülhetett olyan hajókon, amelyek kikötöttek a Jóreménység-fokánál. 1631-ben idősebb John Tradescant angol kertész magokat vett Rene Morintól Párizsban, és megkezdte telepítését Angliában. A Pelargonium nevet Johannes Burman vezette be 1738-ban, a görög πελαργός, pelargós= gólya szóból, mivel a növény virága hasonlít a gólya csőrére.
- Azon kívül, hogy a szépségükért ültetik őket, egyes fajok (mint például a Pelargonium graveolens) fontosak a parfümipar számára is. Az illatos fajok párlatait sokszor használják drága rózsaolajak kiegészítésére és hamisítására.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Muskátli
