Növények/L/Leánykökörcsin

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | L
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3537 bájt

Növények

Leánykökörcsin

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Leánykökörcsin
Pulsatilla grandis - U Strejčkova lomu.JPG
Leánykökörcsin
(Pulsatilla grandis, Syn: Anemone pulsatilla)
Más neve(i): lókökörcsin, kikirics, kükörics, tikdöglesztő, alamuszvirág, kokasharang, varjúkikerics.


Védett növény! - Eszmei értéke:10 000,- Ft. (2012)


A leánykökörcsin a boglárkafélék családjába tartozó, Európában honos, száraz gyepekben élő, Magyarországon védett növényfaj.
10-40 cm magas, lágyszárú, évelő növény. Gyökere erős és hosszú karógyökér, hogy száraz élőhelyein a vízutánpótlását biztosítsa. Szára egyenes, felálló. Szára, levelei selymesen gyapjasak, ez védi a növényt a hideg tavaszi reggeleken. Levelei hosszú nyélen ülnek, tőállóak, szárnyasan szeldeltek. A szár csak a virágzás vége felé nyúlik meg, ekkor jelenik meg rajta a három örvösen álló, gallérozó fellevél, 2–8 mm-es, behajlított, keskeny sallangokkal.
Március-áprilisban virágzik. Felálló, kehelyszerű, halványlila virágai magányosan nyílnak a szár végén. Alul sallangos, sűrűn szőrös murvalevelek veszik körbe. A hat csészelevél nagy, sziromszerű, színes, hosszuk 4-5 cm. Porzói élénksárgák. A virágok borús időben gyakran bókolnak.
Termése aszmagcsokor, a magok hosszú, szőrös repítőkészülék végén ülnek. A szél segítségével nagy távolságra jutnak el a magok. Mikor nedvesség éri csavarodott szárukat, kiegyenesedik, és a magot a földbe fúrja.
Európai faj, Dél-Németországban, a Kárpát-medencében, az Észak-Balkánon és Ukrajnában fordul elő. Magyarországon a leggyakoribb. Hazánkban az Északi- és a Dunántúli-középhegységben, valamint a Dél-Dunántúlon szórványosan jelenik meg, a Nyugat-Dunántúlon és az Alföldön ritka.
Sztyeppréteken, szikla- és pusztafüves lejtőkön, erdőspuszta-réteken él. A száraz gyepek egyik legkorábban nyíló tavaszi virága. Beporzását méhek, poszméhek végzik.
Mérgező: Kámforszerű anemonolt tartalmaz, amely már a növényben anemoninsavra, izoanemoninsavra, valamint mérgező, irritatív hatású anemoninra bomlik. A száraz növény elveszti mérgező hatását. A bőrre kerülve helyi irritációt, ekcémát okoz. Elfogyasztva - jellemzően a legelő állatok által - nyálkahártya-gyulladás, gyomor- bél- és vesegyulladás, hányás, véres hasmenés, véres vizelet, tehenek esetében tejmirigygyulladás okozta véres tej, támolygás, izomgörcsök, szívgyengeség a jellemző tünetek. Súlyos esetben a légzésbénulás az állat elhullását is kiválthatja.
A népi gyógyászatban teájával az asztmatikus görcsöket csillapították, fejfájás enyhítésére itták. :Vesebetegségek, köszvény, csúz gyógyítására ritkán még ma is használják.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Magyar Wikipédia: Leánykökörcsin


A Wikimédia Commons tartalmaz Leánykökörcsin témájú médiaállományokat.