Növények/T/Téltemető

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | T
(Eranthis hyemalis szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3343 bájt

Növények

Téltemető

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Téltemető
Téltemető virágok
Tüszőtermések
Téltemető
(Eranthis hyemalis, Syn: )
Más neve(i): télike


Védett növény! - Eszmei értéke:5 000,- Ft. (2016)
A téltemető a boglárkavirágúak rendjébe, ezen belül a boglárkafélék családjába tartozó faj. Az Eranthis nemzetség típusfaja. Dísznövény, Magyarországon a 17. század óta ültetik.
Európában őshonos növényfaj. Az eredeti előfordulási területe Franciaország, Olaszország és a Balkán északi fele.

Magyarországon nem őshonos, azonban nálunk a 17. században elkezdődött betelepítéseket követően a kertekből, parkokból, temetőkből kivadulva a vadonban is szétterjedt, s mediterrán flóraelemként a magyar flóra részévé vált. Magyarországon védett. A természetben főleg gyertyános-tölgyesekben, cseres-tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben található meg. Kedveli az üde, meszes talajt. Elsősorban a Dunántúlon (Dunántúli-középhegység: Pannonhalmi-dombvidék, Balaton-felvidék, Bakony, Budai-hegység, Pilis; Dunántúli-dombság: Zselic, Külső-Somogy; Alpokalja: Balfi-dombvidék; Kisalföld; Alföld: Mezőföld) és az Északi-középhegység egyes részein (Zemplén, Bükk) fordul elő.


Apró termetű, 8–18 cm magas, növényi szőröket nem viselő (kopasz), lágy szárú növény. Szárgumóból kifejlődő, felálló hajtásának végén hozza 3–4 cm átmérőjű, magányos virágát. A virágtakaró külső levelei hosszúkásak, a belsők keskenyebbek, aranysárgák, a mézfejtők zsákszerűek. A virág alatt közvetlenül gallért formál a világoszöld színű, ujjasan szeldelt, szálas sallangú, örvösen álló három fellevél (gallérozó fellevelek). Lomblevelei tőlevelek, nyelük hosszú, lemezük kerekded és a gallérozó fellevelekhez hasonlóan ujjasan szeldelt, rendszerint hétosztatú. Termése tüszőcsokor.

Geofita évelő növény: a föld alatt, a talajban található az a szerve – a téltemetőnek szárgumója van –, amivel áttelel, s amiből aztán a következő évben újra kihajt. Magyarországon tél végén, kora tavasszal virágzik, élőhelyén szép virágszőnyeget hoz létre. Mivel gyakran már február végén virágba borítja az erdők avarját, ezért télikének is nevezik. Sokan úgy tartják, hogyha kinyílik a téltemető, megérkezett a tavasz. Tőlevelei csak később, a virágzás vége felé vagy utána jelennek meg. Termése még a tavasz során megérik, magvait a hangyák terjesztik. Április-májusban másodjára is virágozhat. Tavasz végére a növény minden része a föld alá húzódik vissza.


Lásd még: Gyógyhatása

Magyar Wikipédia: Téltemető


A Wikimédia Commons tartalmaz Téltemető témájú médiaállományokat.