Más neve(i): kék sisakvirág, havasi sisakvirág, katika-sisakvirág, akonit, farkasfű,
A sisakvirág, ismert még mint a „mérgek királynője” a boglárkafélék rendjébe tartozó, lágy szárú fajokat magába foglaló nemzetség faja.A fő faj honos Közép- és É-Európában (hegyvidékeken, az Alpokban, Kárpátokban, Norvégiában, Svédországban), továbbá Szibériában, a Himaláján és É-Amerikában.
Fő elterjedési területük az északi félteke, és egybeesik a poszméhek elterjedési területével, mivel a speciális virágot csak ezek a fajok képesek beporozni. Főleg magashegységekben fordulnak elő.
Magyarországon négy faja él, mind a négy védettséget élvez.
Méregölő sisakvirág(Aconitum anthora) Eszmei értéke: 2 000 Ft.
Farkasölő sisakvirág(Aconitum vulparia) Eszmei értéke: 2 000 Ft.
Moldvai vagy kárpáti sisakvirág(Aconitum moldavicum) Eszmei értéke: 2 000 Ft.
Karcsú sisakvirág(Aconitum variegatum subsp. gracile) Eszmei értéke: 2 000 Ft.
Tartalmaz:→ 0,3-1,5% sisakvirág-alkaloidok (a gumókban 0,5%-ot is elérhet), fő alkaloid az aconitin, mellette diészterei, aconinok fordulnak elő. Igen erősen mérgezőek. Phyllocladen diterpén is jellemző
Gyógyhatása(i): aconitin néhány mg-ban is halált okoz, a bőrre vagy a nyálkahártyára kerülve is felszívódik. A Tinctura Aconiti orvosi ellenőrzéssel használható trigeminus neuralgia esetében.
Felhasználjuk:Régebben gyakran árusították a gumószerű gyökereket gyógyszertárakban, erre utalt a „patika répája” elnevezés. Ez az elnevezés egy sajtóhiba révén „Katika répája” formára torzulva terjedt el. A havasi sisakvirágot ma is több forrás Katika-sisakvirág néven említi. A többi sisakvirág fajjal együtt homeopathiában is felhasználják.
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;