Ugrás a tartalomhoz

Növények/Natúr gyógytea/Fekete áfonya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1948 bájt

Szakácskönyv

Fekete áfonya

Növények Népi gyógyászat Gyógynövények Gyógynövények hatóanyagai Gyógynövények gyűjtése Gyógynövény‐gyógyszer interakciók Gyógynövények Interakciós hatásai Gyógynövények felhasználása Gyógynövények adagolása Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Gyógyteák Gyógyborok Gyógyfürdők


A fekete áfonya, a hangafélék családjába tartozó, a nyirkos, savanyú talajú erdőket kedvelő 20-40 cm magas cserje. Észak-Európából származik, ahol vadon, erdők szélén, lankásokon, középhegységekben él.

Fekete áfonya
Fekete áfonya
(Vaccinium myrtillus, Syn: )
Drog Myrtilli folium,
Más neve(i): havasi meggy, kukajsza, kukujza, molabogyó, afinya.


Igen magas az ásványi só, fém és nyomelem tartalma, aminek következtében gyógyászati felhasználása rendkívül sokrétű.
A szárított bogyóiból hideg áztatással készítünk teát.

Áfonyalevél tea

A levélből készült teát elsősorban szél- és vizelethajtóként, illetve bélhurut ellen használják, de alkalmazzák vese- és hólyag-megbetegedések esetén is.
A terméséből készített tea, kellemes íze miatt mindennapi üdítő folyadékként fogyasztható.
A növény gyenge, leveles hajtásait, és érett termését gyűjtjük. A cserje május-júniusban virágzik, termése augusztusban érik.


Tartalmaz:→ A levél (Myrtilli folium) cseranyagokat, flavonoidokat, iridoidokat, króm és mangán vegyületeket tartalmaz. A termés (Myrtilli fructus) katechin típusú cseranyagot, gyümölcssavakat, invert cukrot, antociánglikozidát, tartalmaz.
A lehűtött teát használhatja gargarizálóként torokgyulladás ellen.
A terméséből készített tea, kellemes íze miatt mindennapi üdítő folyadékként fogyasztható.


Ellenjavallat: A fekete áfonya leveleinek nyersen történő, túlzott fogyasztása mérgezést okozhat.