Ugrás a tartalomhoz

Növények/Natúr gyógytea/Málna

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1855 bájt

Szakácskönyv

Málna

Növények Népi gyógyászat Gyógynövények Gyógynövények hatóanyagai Gyógynövények gyűjtése Gyógynövény‐gyógyszer interakciók Gyógynövények Interakciós hatásai Gyógynövények felhasználása Gyógynövények adagolása Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Gyógyteák Gyógyborok Gyógyfürdők


A rózsafélék (Rosaceae) családjába tartozó cserje hegyvidékeken vadon termő, de hazánkban sokfelé termesztett növény. A málna termése közkedvelt, ízletes gyümölcs, közkedvelt csemege. A málnafajtáknak két nagy csoportja van: az egyszer termők és a kétszer termők. Létezik olyan málnafaj is, amelynek gyümölcse nem piros színű, hanem sárga.

Málna
(Rubus idaeus, Syn: )
Drog Rubi idaei folium,
Más neve(i): Boldogasszony csipkéje, csipkefa, erdei szeder, himpér, málnafa

A cserje levelét gyűjtik gyógyászati célokra.

A leveleket májustól augusztusig terjedő időszakban érdemes gyűjteni.

A gyümölcs ásványi anyagokat, cserzőanyagokat, flavonoidokat, gyümölcssavakat, aromaanyagokat és vitaminokat - köztük sok C-vitamint - tartalmaz.

Málnalevél tea:
Egy-két teáskanálnyi szárított málnalevelet forrázzunk le 2,5 dl forró vízzel, hagyjuk állni 8-10 percig, majd szűrjük le.
Ízlés szerint ízesíthetjük mézzel vagy cukorral.
Összehúzó hatású szer. A növényi drogot gargarizálásra szájüreg és a torok nyálkahártya gyulladások kezelésére alkalmazzák. Enyhe hasmenés esetén kiváló szer.
A várandós kismamák szívesen fogyasztják teáját a terhesség utolsó heteiben, mivel az ellazítja a kismedence tájékának izomzatát, aminek következtében szüléskor az tágulékonyabb lesz.
málna