Ugrás a tartalomhoz

Növények/Natúr gyógytea/Szamóca

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1676 bájt

Szakácskönyv

Szamóca

Növények Népi gyógyászat Gyógynövények Gyógynövények hatóanyagai Gyógynövények gyűjtése Gyógynövény‐gyógyszer interakciók Gyógynövények Interakciós hatásai Gyógynövények felhasználása Gyógynövények adagolása Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Gyógyteák Gyógyborok Gyógyfürdők


Az erdei szamóca, erdők szélen, bokros helyeken, tisztásokon élő, ízletes gyümölcsű, évelő növény. Május-júniusban virágzik. Termése édes, igen zamatos gyümölcs, sok C-vitamint tartalmaz. A növény levelét, termését és néha gyökerét is hasznosítják gyógyászati célokra. Gyűjtési ideje június-augusztusra esik. Ha termését szedjük, akkor csak éretten érdemes leszedni, mert a szamócának nincs utóérése.

A növény levele cserzőanyagokat (ellagitanninokat), illóolajat, kávésav származékokat, flavonoidokat (kvercetint), termése pedig sok C-vitamint tartalmaz.

Szamóca

Latin neve: (Fragaria vesca L.)

A növényt gyomor- és bélrendszeri zavarok (bélhurut) esetén alkalmazzák, ismert hasmenés elleni hatása is.

Szájnyálkahártya-gyulladás esetén langyos főzetét használják öblögetéshez.

Szamóca tea:

3 dl forró vízzel leforrázunk 1 teáskanálnyi szárított, apróra vágott szamócalevelet, majd negyedóra elteltével leszűrjük.
A növény gyökeréből is készíthető tea, de ebben az esetben fele mennyiségű porított gyökeret használjunk. Gyomor- és bélbántalmakra adható.

Ellenjavalt:

Az arra érzékenyeknél a szamóca levele és termése allergiát okozhat.