Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Régi kifejezések/T

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 6766 bájt

Szakácskönyv

T


Tábla

[szerkesztés]
A régi magyar leírásokban, visszaemlékezésekben, fejedelmi és főúri udvartartásban a XVIII. század végéig az asztalt jelentő kifejezés. Szövegtől függően olyan deszkalapot is jelentett, melyen ételt készítettek vagy szárnyast kopasztottak. Nagyobb helyigényű konyhai műveleteket végeztek rajta. (Például mézeskalács formázása)

Tábla-olaj

[szerkesztés]
Asztali,vagy étkezési olaj (főleg repce, vagy napraforgó)

Táfelspicc

[szerkesztés]

(ném.Tafelspitz)

bécsi tányérhús - (magyar szürke marhából is készítve) A szegy, lábszár, borda, a hegyes fartő, a lapockának több része (például a stefánia) jó levest ad, szaftos is lesz.

Talmon

[szerkesztés]
Háromszögletes formájú, réteges sütemény.

Tarhó

[szerkesztés]
Egyes helyeken a joghurtot nevezik így.

Tej sűrű

[szerkesztés]

tejszín

Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.

Tengeriszőlő

[szerkesztés]
1. aprószemű déli aszúszőlő
2. ribizli
3. w:feketeribiszke (Ribes nigrum L.)

Terjék, terják

[szerkesztés]
theriacum, állati méreg ellen használt vagy ópiumot tartalmazó szer

Természet

[szerkesztés]
1. emésztés, ürítés
2. menstruáció

Terpentina

[szerkesztés]
toboztermők sérüléseiből szivárgó balzsam, belőle nyerik a fenyőgyantát, colophoniumot stb.

Temfel

[szerkesztés]
A „temfelés, temfeld meg” kifejezés gyakran szerepel a kéziratban, s anélkül, hogy a botcsinálta nyelvészkedés bűnébe esnék, feltételezem, hogy ez a szó a német Dampf: gőz, illetve dämpfen: ételt párol szóból magyarosodott.

Tengeri szőlő

[szerkesztés]
Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben a ribiszkét jelöli e szó.

Timporál

[szerkesztés]
kever, egyneművé tesz

Timsó

[szerkesztés]
az alumínium-szulfátnak és a kálium-szulfátnak kettős sója, vagyis a kálium-alumíniumszulfát

Tik, tikmony

[szerkesztés]
Tyúk, tyúktojás.

Tocsogós

[szerkesztés]
A két világháború közötti időben, elsősorban a Déldunántúlon kedvelt és kínált túrósrétes fajta.

Tócsni

[szerkesztés]

Lapcsánka, krumpliprósza, krumplifasírt stb.

Az eredete nem ismert. A ,,hlebcsánka" elnevezésből ítélve felvidéki eredetű étel lehet, szlovákul a szó ,,kenyérkét" jelent.
Reszelt nyers-krumpliból és hagymából, tojással liszttel összegyúrt, zsírban kisütött krumplilepény.
Bár hasonlóan készülnek a változatai, mégis megkülönböztetünk nyers és főtt burgonyából készültet.

Héjában főtt burgonyából készülő verziója:

svájci rösti,
svéd rarakor,
angolszász hash browns, vagy a
rösztike,
a harula,
röstiburgonya,

A fentiekkel ellentétben - Nyers burgonya reszelékből készül a magyar:

beré, berét, tócsi, tócsni, toksa (Észak-Magyarország),
cicege, tócsi, tócsni, görhöny (Szabolcs-Szatmár megye),
toksa (Békés megye), (Veszprém megye), (Nyírség)
lapcsánka (Baranya és a felvidék egyes falvaiban),
krumpliprósza (Somogy), (Baranya) és (Zala megye),
lapotyka (Szabolcs-Szatmár megye), (Vas megye).
lepcsánka (Hajdúságban),
macok (Mátra),
matutka (Őrség), (Közép-Magyarország),
krumpliprósza (Közép-Magyarország), (Somogy megye),
görhöny (Zala megye),
Emellett a bramborák, latkesz, lepkepotyi, placki, recsege, és még sok néven ismert ez a krumplifasírt, krumplilepény, pityókalepény, amit tájegységenként, vagy családonként más-más ízesítéssel készítenek. De a lényeg mindegyiknél ugyanaz: reszelt nyers krumpli olajban kisütve. Sokféleképpen használhatjuk fel: Pl.: köretként, vacsora ételként is ehetjük, vagy borkorcsolyaként csipegethetjük.
Lásd még: recept, a zöldséges ételeknél

Toklyó

[szerkesztés]
Így nevezik a juhot 1 éves korától 2 évesig, azután harmadfűnek, a nőstényeket előhasinak vagy szűz-meddőnek is mondják.

Tojásszék

[szerkesztés]
Régi magyar kifejezés, a tojás sárgáját jelenti.

Tormentena

[szerkesztés]

, vagy tormentilla

w:vérontófű (Potentilla erecta L.) (Potentilla tormentilla Neck.), bélhurut ellen használták

Tortáta

[szerkesztés]
torta, sütemény

Tömjén

[szerkesztés]
1. tömjén
2. w:kerti kakukkfű (Thymus vulgaris L.)
1. w:paradió w:brazil dió, a (Bertholletia Humb. termése)
2. cinkoxid (képlete ZnO) a cink oxigénnel alkotott vegyülete, oxidja.
gyulladás, lob

Trágyál

[szerkesztés]
(meg) TRÁGYÁL - Egykori leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben szereplő kifejezés. Jelentése: különféle fűszerekkel meghint, ízesít.

Tráncsíroz

[szerkesztés]
(Tráncsírozás, Trancsíroz)

1. Étkezési célra levágott állatot nyers, főtt v. sült állapotban az előírásoknak v. a bevett gyakorlatnak megfelelően darabol. (Pl.:Disznót, kacsát, libát, tyúkot trancsíroz).

Az asztalnál a pecsenyét a patvarista trancsírozza. (Jókai Mór)

2. Hozzáértés nélkül v. sietve, összevissza vagdalva darabol vmit. (ritka, bizalmas, rosszalló)

Tribulka

[szerkesztés]
Szlávoktól átvett étel volt: póréhagyma sajttal és vajjal.

Triszené

[szerkesztés]
Borba és lekvárba mártogatott jeges zsemleszeletkék.

Trüfli

[szerkesztés]

vagy trüfel

- Régies kifejezéssel szarvasgomba. Tölgyesekben, főleg Franciaországban termő, jellegzetes ízű, illatú és fekete színű szarvasgomba. Ismert zamatosító és díszítő. Konzerválják és a világ minden tájára eljuttatják. Érdekesség, hogy idomított sertésekkel, kutyákkal kerestetik és túratják elő a földből.

Tyukmajorság haszna

[szerkesztés]
vagy TYUKHASZON - Régies kifejezés. Jelentése: tojás.

Turbolya

[szerkesztés]
Édeskés fűszernövény (Anthriscus cerefolium).
Lásd még: Mit-Mihez

Tungeri

[szerkesztés]
A XVIII. század második felétől divatos étel. Hagymával, paprikával, liszttel sűrített levesben kifőzött vékony füstöltsonka szeletek.