Növények/Nevezéktan

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 11250 bájt

Latin

Nevezéktan

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Mi az a növényrendszertan?[szerkesztés]

A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika (növénytan), tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435 000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.

Carl Linné[szerkesztés]

A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a Systema Naturae-t.
Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:
  • Osztály – Classic
  • Rend – Ordo
  • Nemzetség – Genus
  • Faj – Species (röv.sp)
  • Változat – Varietas. (var.)
Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.

Charles Darwin

1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.
Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. :Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.

Ez alapján a felosztás a következő:

Latin szakkifejezések, elnevezések[szerkesztés]

A növények tudományos nevezéktanának kódexe: ICBN, azaz International Code of Botanical Nomenclature. A mesterségesen létrehozott taxonok elnevezéseit az ICNCP szabályozza.

Szerzőnevek:

Huperzia selago (L.) Bernh. = Linné fedezte fel a fajt, ill. írta le először, de Bernh. sorolta be helyesen, ill. más nemzetségbe sorolta át.
Buphthalmum cordifolium W. et K. (vagy W. & K.) = Két kutató társszerzősége. Ha kettőnél több a társszerzők száma, akkor a
L. erythrantha var. welwitschii (Baker) Geerinck & al. forma használható az elsődleges szerző (itt Geerinck) mellett a többi társszerző (Lisowski, Malaisse és Symoens) megemlítésére.
Ornithogalum refractum Kit. in Willd. = A felfedező (és leíró) Kitaibel, de a leírás Willdenow munkájában jelent meg.
Melissa alba W. et K. 1805 = Az évszám a név végén a felfedezés ill. leírás éve.
Equisetum fluviatile L. em. Ehrh. = (még nem derült ki mit jelenthet)
Botrychium matricariifolium (Retz.) A. Br. ex Döll = az „ex” előtti rész kimaradhat (még nem derült ki mit jelenthet)
nob. vagy m. = A „nobis”, vagy „mihi” kifejezéssel a szerző önmagára utalhat.

Természetes fajok[szerkesztés]

Faj:
Pyrola sp. = Pyrola species, azaz valamilyen körtike faj.
Fajok:
Festuca spp. = Csenkesz fajok.

Faj alatti egységek[szerkesztés]

agg. = „species aggregata” (összesített faj, gyűjtőfaj), kis-fajok összessége. A kis-fajok elnevezése nem különbözik a „rendes” fajokétól.
subsp. vagy ssp. = „subspecies” (alfaj), a subspeciesek földrajzilag, vagy ökológiai igényeikben eltérnek egymástól.
var. = „varietas”, a fajtársakkal együtt is megtalálható, de azoktól minőségileg némileg eltérő, fajon belüli minőségi eltérés.


Termesztés során létrehozott[szerkesztés]

„convarietas” – rövidítése: convar = fajtakör
„conculta” – rövidítése: conc = fajtacsoport
„cultivar” – rövidítése: cv. = fajta, azaz mesterségesen létrehozott alaksorozat.
„forma” – rövidítése: f. = mennyiségi vagy méretbeli eltérés.
„lusus” – rövidítése:lus. = színváltozat.
„proles” – rövidítése:prol. = szezonpolimorfizmus, mint pl. a kakastaréjok tavasszal ill. ősszel virágzó formái.

Hibridek[szerkesztés]

1. „notomorpha”, – rövidítése:nm. = Adonis transsylvanica nm. hybrida = azonos szülőktől származó, de egymástól mégis némileg eltérő hibridek. A rendszertani hierarchiában a varietasnak felel meg.
2/a. Equisetum X moorei, = Hibrid eredetű faj önálló névvel,

vagy

2/b. Eguisetum ramosissimum X hyemale = a szülőfajok (itt ramosissimum és hyemale) megnevezéseivel.
A fajtanevek legtöbbször fantázianevek, vagy származási helyeket jelölnek, de gyakori a tulajdonnevek használata is a fajták elnevezése során, mint Gerbera jamesonii ‘Laura’. A növények elnevezésében helyet kap az emberi tevékenység is, a hibridizációs munka eredményének jelölése Petunia x hybrida).
A kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja. Linné pl. nemzetségnévként felhasználta a régi latin neveket, mint Olea, Fagus. A nemzettségnevek többek között lehetnek mitológiai nevek, mint Artemisia - Artemisról, Syringa - Syrinxről és Daphne - Daphnisról.
Lehet földrajzi név is, mint Parnassia - Parnassosról.

A nemzetség nevével egyeztetett fajnév rendszerint valamilyen tulajdonságra utal. Az alba jelentése fehér, mint Populus alba a fehér nyár esetében.

A növények nemzetségnevét mindig nagybetűvel, a fajnevét pedig kisbetűvel írjuk.

A drogok nevezéktana[szerkesztés]

A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik.

A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.

Latin nyelvhasználat[szerkesztés]

Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.

Ezek a következők:

  • Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.
  • A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik

szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.

A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez.

(Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)

Fordított sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:  Példa: 

  • Aethero-leum juniperi (boróka illóolaj),
  • Amylum maydis (kukorica keményítő),
  • Oleum ricini (ricinusolaj),
  • Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.

Latin szakkifejezések, elnevezések[szerkesztés]

Névadás, nevezéktan (nomenclatura), rövidítések. (Az osztályozás problémáival a taxonómia foglalkozik.) Az érvényes nevezéktan Linné Systema Naturae c. munkájának X. kiadásával (1758) kezdődik. Az előtte keletkezett nevek nem használhatók.

A nevezéktan binomiális (kétnevű). Minden faj neve a nagybetűvel írott nem (genus) és kisbetűvel írott faj (species) nevéből áll. Teljes névhasználatban ezt követi a leíró neve és a leírás évszáma.
Alfaj (subspecies) esetében háromtagú az elnevezés. Az elnevezések latin vagy latinként kezelhető szavakból állnak. A név általában utal a maradvány legszembetűnőbb tulajdonságaira.


A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai

A latin ABC betűi: a b c d e f g h i l m n o p q r s t u v x
A görög eredetű latin szavakban előfordul még: k, y, z,
A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai
írásmód kiejtés példa kiejtés
a á, de a kialakult gyakorlatban többnyire a Calamites kálámitesz - kalamitesz
i általában i,
szó elején, magánhangzó előtt és két mássalhangzó között: j
Invertebrata

Iapetus
invertebrátá

japetusz
y i (érdemes görögösen ü-nek ejteni, így rögzül, hogy írásban nem i) Coenothyris - cönothürisz
gu, qu, su összetételben az u magánhangzó előtt v-nek hangzik Sequoia szekvoja
ae e-é Archaecyathus árhéocüáthusz
oe ö coelestin cölesztin
au eu ei mint magyarul auripigment, Európa, Pompei auripigment, Európa, Pompei
s sz Scaphopoda szkafopoda
ti magánhangzó előtt ci, predestinatio predesztináció
kivéve s, t és x után, ahol ti Mytilus
vagy mütilusz
c mássalhangzó és mély magánhangzó előtt: k
magas magánhangzó és y előtt c
Conus
Cyprea
Cicero
konusz vagy kónusz
ciprea (cüprea)
cicero
cc az első mindig k,
a másodikra c-re leírtak érvényesek
Pneumococcus pneumokokkusz

Görög eredetű betűpárok ejtése[szerkesztés]

Görög eredetű betűpárok ejtése
!írásmód kiejtés példaszó kiejtése
ch kh Chordaites khordaitesz
ph f Phyllopoda fillopoda
rh r Rhizopoda rizopoda
th th theca théka