Növények/Nevezéktan

A lap mérete: 11250 bájt

Latin

Nevezéktan

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

---

Mi az a növényrendszertan?

A növényrendszertan (tudományosan: fitotaxonómia) a botanika (növénytan), tudományának egyik jelentős ága, ami a növényvilág mintegy 435 000 ismert faja közötti eligazodást segíti elő. Ezek összefoglaló szabályozása a botanikai nómenklatúra, vagyis a növénytani névhasználat. A növényrendszertan a növényeket rokonsági vonatkozásuk szerint sorolja rendszerbe.

Carl Linné

A ma is érvényes botanikai rendszer alapját Carl Linné fektette le. A 18. század korszakalkotó svéd botanikusa 28 éves korában írta meg első művét a Systema Naturae-t.

Ebben próbált meg rendszert teremteni a növény és állatvilág addig összegyűjtött anyagában. Rendszerének alapja a faj (species), amelybe azonos morfológiai tulajdonságú egyedeket foglalt össze. Rendszerének egységei a következők:

• Osztály – Classic
• Rend – Ordo
• Nemzetség – Genus
• Faj – Species (röv.sp)
• Változat – Varietas. (var.)

Nem sokkal ezután készül el a Genera Plantarum, amelyben a növénynemzettségeket írja le, majd több mint 10 év után a Species Plantarum-ban fajokig lemenően kidolgozza rendszerét és ott vezeti be a kettős nevezéktant, a binominális nómenklatúrát. A mai napig is használt kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja (pl. Vinca minor). Ez utóbbi két műve mintegy 1105 nemzettséget, valamint 7700 növényfajt és változatot ír le.

Charles Darwin

1859-ben jelent meg Darwin korszakalkotó munkája A fajok eredete c. műve, ami a rendszertant új alapokra helyezte. A külső hasonlóság alapján feltételezett rokonság helyett az igazi rokonság, a leszármazási kapcsolatok tudományos kutatása került előtérbe.

Tehát a rendszerzés alapvető egysége Linné óta a faj. Azonban fajon belül is vannak különböző egységek. :Ezeket el kell különíteni aszerint, hogy természetes fajról van-e szó, vagy a termesztés során emberi kéz által létrehozott fajtáról.

Ez alapján a felosztás a következő:

Latin szakkifejezések, elnevezések

A növények tudományos nevezéktanának kódexe: ICBN, azaz International Code of Botanical Nomenclature. A mesterségesen létrehozott taxonok elnevezéseit az ICNCP szabályozza.

Szerzőnevek:

Huperzia selago (L.) Bernh. = Linné fedezte fel a fajt, ill. írta le először, de Bernh. sorolta be helyesen, ill. más nemzetségbe sorolta át.

Buphthalmum cordifolium W. et K. (vagy W. & K.) = Két kutató társszerzősége. Ha kettőnél több a társszerzők száma, akkor a

L. erythrantha var. welwitschii (Baker) Geerinck & al. forma használható az elsődleges szerző (itt Geerinck) mellett a többi társszerző (Lisowski, Malaisse és Symoens) megemlítésére.

Ornithogalum refractum Kit. in Willd. = A felfedező (és leíró) Kitaibel, de a leírás Willdenow munkájában jelent meg.

Melissa alba W. et K. 1805 = Az évszám a név végén a felfedezés ill. leírás éve.

Equisetum fluviatile L. em. Ehrh. = (még nem derült ki mit jelenthet)

Botrychium matricariifolium (Retz.) A. Br. ex Döll = az „ex” előtti rész kimaradhat (még nem derült ki mit jelenthet)

nob. vagy m. = A „nobis”, vagy „mihi” kifejezéssel a szerző önmagára utalhat.

Természetes fajok

Faj:

Pyrola sp. = Pyrola species, azaz valamilyen körtike faj.

Fajok:

Festuca spp. = Csenkesz fajok.

Faj alatti egységek

agg. = „species aggregata” (összesített faj, gyűjtőfaj), kis-fajok összessége. A kis-fajok elnevezése nem különbözik a „rendes” fajokétól.

subsp. vagy ssp. = „subspecies” (alfaj), a subspeciesek földrajzilag, vagy ökológiai igényeikben eltérnek egymástól.

var. = „varietas”, a fajtársakkal együtt is megtalálható, de azoktól minőségileg némileg eltérő, fajon belüli minőségi eltérés.

Termesztés során létrehozott

„convarietas” – rövidítése: convar = fajtakör

„conculta” – rövidítése: conc = fajtacsoport

„cultivar” – rövidítése: cv. = fajta, azaz mesterségesen létrehozott alaksorozat.

„forma” – rövidítése: f. = mennyiségi vagy méretbeli eltérés.

„lusus” – rövidítése:lus. = színváltozat.

„proles” – rövidítése:prol. = szezonpolimorfizmus, mint pl. a kakastaréjok tavasszal ill. ősszel virágzó formái.

Hibridek

1. „notomorpha”, – rövidítése:nm. = Adonis transsylvanica nm. hybrida = azonos szülőktől származó, de egymástól mégis némileg eltérő hibridek. A rendszertani hierarchiában a varietasnak felel meg.

2/a. Equisetum X moorei, = Hibrid eredetű faj önálló névvel,

vagy

2/b. Eguisetum ramosissimum X hyemale = a szülőfajok (itt ramosissimum és hyemale) megnevezéseivel.

A fajtanevek legtöbbször fantázianevek, vagy származási helyeket jelölnek, de gyakori a tulajdonnevek használata is a fajták elnevezése során, mint Gerbera jamesonii ‘Laura’. A növények elnevezésében helyet kap az emberi tevékenység is, a hibridizációs munka eredményének jelölése Petunia x hybrida).

A kettős nevezéktan alapján a növények nevét a nemzetség és a fajnév alkotja. Linné pl. nemzetségnévként felhasználta a régi latin neveket, mint Olea, Fagus. A nemzettségnevek többek között lehetnek mitológiai nevek, mint Artemisia - Artemisról, Syringa - Syrinxről és Daphne - Daphnisról.

Lehet földrajzi név is, mint Parnassia - Parnassosról.

A nemzetség nevével egyeztetett fajnév rendszerint valamilyen tulajdonságra utal. Az alba jelentése fehér, mint Populus alba a fehér nyár esetében.

A növények nemzetségnevét mindig nagybetűvel, a fajnevét pedig kisbetűvel írjuk.

A drogok nevezéktana

A drogok elnevezése kettős, mivel minden országban az ország hivatalos nyelvén, ill. a világon mindenütt egységesen használt latin nyelven történik.

A szakkereskedelemben a drogok nemzetközi nevét latinul adjuk meg. A magyar elnevezésben a hivatalos növényelnevezések az irányadók. Csak kisebb részüknek van magyar alakja.

Latin nyelvhasználat

Brüsszelben 1929-ben tartották a II. nemzetközi gyógyszerészeti konferenciát, ahol határozatot hoztak a drogok kettős latin elnevezésének szabályairól.

Ezek a következők:

• Az első név a drog anyanövényének (vagy állatnak) a nemzetség részéből vagy a fajnévből, esetleg mindkettőből (vagy egy egészen más névből) származik, és egyes szám birtokos esetben áll.

• A második név a használt növényi rész neve egyes szám alanyesetben és esetleg harmadik

szóként szerepelhet egy jelző, amely meghatározza a drog származását, alakját, utalhat a feldolgozásra stb.

A táblázatban látható példák a Malva silvestris (erdei mályva), az Acorus calamus (kálmos), a Digitalis purpurea (piros gyűszűvirág) és a Rosa canina (gyepűrózsa) anyanövények drogjainak elnevezésével adnak segítséget a nevezéktan megértéséhez.

(Gyógyszerkönyvben előbb szerepel a növény neve és utána a felhasznált szerv, rész, egyes számban, alany esetben.)

Fordított sorrend a növényi nyersanyagból előállított termékek esetén:  Példa: 

• Aethero-leum juniperi (boróka illóolaj),
• Amylum maydis (kukorica keményítő),
• Oleum ricini (ricinusolaj),
• Resina jalapae (jalapagyanta) stb. Itt előre került a nyersanyag neve és utána következik birtokos esetben a növény nevére utaló nemzetségnév.

Latin szakkifejezések, elnevezések

Névadás, nevezéktan (nomenclatura), rövidítések. (Az osztályozás problémáival a taxonómia foglalkozik.) Az érvényes nevezéktan Linné Systema Naturae c. munkájának X. kiadásával (1758) kezdődik. Az előtte keletkezett nevek nem használhatók.

A nevezéktan binomiális (kétnevű). Minden faj neve a nagybetűvel írott nem (genus) és kisbetűvel írott faj (species) nevéből áll. Teljes névhasználatban ezt követi a leíró neve és a leírás évszáma.

Alfaj (subspecies) esetében háromtagú az elnevezés. Az elnevezések latin vagy latinként kezelhető szavakból állnak. A név általában utal a maradvány legszembetűnőbb tulajdonságaira.

A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai

A latin ABC betűi: a b c d e f g h i l m n o p q r s t u v x

A görög eredetű latin szavakban előfordul még: k, y, z,

A latin szavak egyszerűsített kiejtési szabályai

írásmód	kiejtés	példa	kiejtés
a á,	de a kialakult gyakorlatban többnyire a	Calamites	kálámitesz - kalamitesz
i	általában i, szó elején, magánhangzó előtt és két mássalhangzó között: j	Invertebrata Iapetus	invertebrátá japetusz
y	i (érdemes görögösen ü-nek ejteni,	így rögzül, hogy írásban nem i)	Coenothyris - cönothürisz
gu, qu, su	összetételben az u magánhangzó előtt v-nek hangzik	Sequoia	szekvoja
ae	e-é	Archaecyathus	árhéocüáthusz
oe	ö	coelestin	cölesztin
au eu ei	mint magyarul	auripigment, Európa, Pompei	auripigment, Európa, Pompei
s	sz	Scaphopoda	szkafopoda
ti	magánhangzó előtt ci,	predestinatio	predesztináció kivéve s, t és x után, ahol ti Mytilus vagy mütilusz
c	mássalhangzó és mély magánhangzó előtt: k magas magánhangzó és y előtt c	Conus Cyprea Cicero	konusz vagy kónusz ciprea (cüprea) cicero
cc	az első mindig k, a másodikra c-re leírtak érvényesek	Pneumococcus	pneumokokkusz

Görög eredetű betűpárok ejtése

Görög eredetű betűpárok ejtése

!írásmód	kiejtés	példaszó	kiejtése
ch	kh	Chordaites	khordaitesz
ph	f	Phyllopoda	fillopoda
rh	r	Rhizopoda	rizopoda
th	th	theca	théka