Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Régi kifejezések/M

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 5729 bájt

Szakácskönyv

M

Máciszvirág

[szerkesztés]
a szerecsendió megszárított termésfala latin (Macidis flos) nevéből konstruált népi elnevezés.

Macskamajom

[szerkesztés]
A havasi mormotát hívták így a XVI-XVII. században. A belőle készített ételek a korabeli receptkönyvek és leírások szerint drága és kedvelt csemege-ételek voltak.

Macskanadrág

[szerkesztés]
széles metélt tészta, levesbe főzve vagy sűrűre főzött reszelt tészta zsírral. - A Pallas nagy lexikona

Macsánka

[szerkesztés]
Paprikás krumpli

Macska-mádra

[szerkesztés]
illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)

Mácsik

[szerkesztés]
Hazánkban a XVIII. század elejétől ismert és a népi táplálkozásban szinte mindennapos kifőtt (metélt) tésztaféleség.

Mádra-fű

[szerkesztés]
1. (anyafű) őszi margitvirág (Tanacetum parthenium (L.) Schultz-Bip.)
2. (macskamádra) illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
3. orvosi székfű (Matricaria recutita L./chamomilla)

Majorság

[szerkesztés]
Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban a gazdasági udvar haszonállatait (háziszárnyasokat elsősorban) jelölték ezzel az összefoglaló kifejezéssel. Pl. tik-majorságból leves = tyúkhúsleves.

Malozsa, malvasia

[szerkesztés]
Monemvasziából származó, aszú jellegű bor

Mastik, mastix

[szerkesztés]
a Földközi-tenger észak-keleti partvidékén honos mastixfa (Pistacia lentiscus) törzséből nyert gyantatartalmú anyag, kenőcsök, borogatás alapanyaga, vérzéscsillapító, gyomorerősítő hatású

Mamaliga

[szerkesztés]
Eredetileg kukoricalisztből juhtúróval készített tésztaféle, később általában a puliszka neve is.

Manabelli

[szerkesztés]
Régebben nálunk is kínált, Keletről származó édesség; savanykás hideg rizs cukorral és ún. rózsavízzel.

Mangó dinnye

[szerkesztés]
Másként borbarack névvel is megtalálhatjuk a XVIII-XIX. század fordulón még befőzésre ajánlott gyümölcsfajtát (pl. Kürti Emilné szakácskönyveiben, de más receptekben is). A gyümölcs is közismert volt déd-, és nagymamáink idejében.

Masitana

[szerkesztés]
A XVIII. század második felétől a XVIII-XIX. század fordulóig igen kedvelt és keresett ital volt. :Hideg borcibere meggyből, dinnyeszeletekből, barackból, cukorból és tetszés szerint vízből, illetve ásványvízből.

Maraschino

[szerkesztés]
v. MARASQUINO - (ejtsd: maraszkinó), szesztartalmú édes ital, melyet különösen a Dalmáciában tenyésző savanyú cseresznyefajból készítenek. Mit-Mihez

Mariage

[szerkesztés]
Könnyed kvaterkázások mellé apró tea-, illetve csemegesütemény.

Matapan

[szerkesztés]
Tojásos lepény

Medence

[szerkesztés]
mély tál

Megéget

[szerkesztés]
desztillál

Meggyak

[szerkesztés]
Megszúr, megbök, nyársal - régi magyar kifejezéssel. (Szövegtől függően pajzán jelentése is volt.) :Régi hazai szakácskönyvekben, leírásokban fordul elő (pl. Radvánszky).

Megmellyeszt

[szerkesztés]
megkopaszt

Megszivalkodik

[szerkesztés]
1. megszívja magát
2. szivárog
3. szikkad

Megvész

[szerkesztés]
megfertőződik, megromlik

Méhfű

[szerkesztés]
1. kerti méhfű (borsika, kerti csombor), (Satureja hortensis L.) vagy
2. citromfű (Melissa officinalis L.)
3. illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)

Melpak

[szerkesztés]
Mehlback, tésztaétel

Melléklet

[szerkesztés]
A körítés A XVIII. század elején divatos, a nyelvújítással született szóval.

Menta, mentafű

[szerkesztés]
ligeti zsálya v. Szent-Ilona füve (Salvia nemorosa L.)

Meszely

[szerkesztés]
űrmérték, nagysága 0,35-0,45 l között változik

Metsző-bádog

[szerkesztés]
jelentése:pogácsa szaggató, változatként Bádog-metszővel:jelentése:pogácsa szaggatóval
Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.

Mézfű

[szerkesztés]
citromfű (Melissa officinalis L.)
festő csülleng (Isatis tinctoria)

Milésza

[szerkesztés]
citromfű (Melissa officinalis L.)

Meringülő

[szerkesztés]
Nyeles vízmerő eszköz, vagy szedőkanál.

Meszely

[szerkesztés]
Régi űrmérték, kb. 0,3 liter folyadék. Más forrás szerint: Meszely = régi űrmérték, 0,42 l

Mérő

[szerkesztés]
Szemes termények mérésére szolgáló fa- vagy fémedény, mennyisége helyenként és koronként változott. (A púpozását lesimították, "lecsapták", ebből származott a "csapott mérő" kifejezés. Mérő = régi űrmérték, 0,615 hl

Miliacho

[szerkesztés]
Déli, olasz eredetű kolbászfajta. Lisztből, kenyérdarabokból húslevessel, zsírral és vérrel készítették.

Mirabella

[szerkesztés]
Sárga, vagy piros szilva (aprószemű, A XVIII. században igen kedvelték és ajánlották befőzésre, pálinkafőzésre édessége miatt)

Mismás

[szerkesztés]
, vagy Mismis Túrós, barackos vagy szilvalekváros lepény. Keleti, a bibliai területekről került hozzánk is. A gyümölcs húsát megszárították és evés előtt vízben oldották. A sütemény a szírek kedvelt csemegéje.

Mitonage

[szerkesztés]
Húslé különféle főzelékek készítéséhez (amit óvatosan vagy enyhén kell elkészíteni).
A régi magyar nyelvben tojást jelentett.
Sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus).
Lásd még: Mit-Mihez

Muzsdej

[szerkesztés]
Fokhagymamártás