Szakácskönyv/Régi kifejezések/M
Megjelenés
Jelmagyarázat
Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Gomba szótár Egyéb italok Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések
Máciszvirág
[szerkesztés]- a szerecsendió megszárított termésfala latin (Macidis flos) nevéből konstruált népi elnevezés.
Macskamajom
[szerkesztés]- A havasi mormotát hívták így a XVI-XVII. században. A belőle készített ételek a korabeli receptkönyvek és leírások szerint drága és kedvelt csemege-ételek voltak.
Macskanadrág
[szerkesztés]- széles metélt tészta, levesbe főzve vagy sűrűre főzött reszelt tészta zsírral. - A Pallas nagy lexikona
Macsánka
[szerkesztés]- Paprikás krumpli
Macska-mádra
[szerkesztés]- illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
Mácsik
[szerkesztés]- Hazánkban a XVIII. század elejétől ismert és a népi táplálkozásban szinte mindennapos kifőtt (metélt) tésztaféleség.
Mádra-fű
[szerkesztés]- 1. (anyafű) őszi margitvirág (Tanacetum parthenium (L.) Schultz-Bip.)
- 2. (macskamádra) illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
- 3. orvosi székfű (Matricaria recutita L./chamomilla)
Majorság
[szerkesztés]- Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban a gazdasági udvar haszonállatait (háziszárnyasokat elsősorban) jelölték ezzel az összefoglaló kifejezéssel. Pl. tik-majorságból leves = tyúkhúsleves.
Malozsa, malvasia
[szerkesztés]- Monemvasziából származó, aszú jellegű bor
Mastik, mastix
[szerkesztés]- a Földközi-tenger észak-keleti partvidékén honos mastixfa (Pistacia lentiscus) törzséből nyert gyantatartalmú anyag, kenőcsök, borogatás alapanyaga, vérzéscsillapító, gyomorerősítő hatású
Mamaliga
[szerkesztés]- Eredetileg kukoricalisztből juhtúróval készített tésztaféle, később általában a puliszka neve is.
Manabelli
[szerkesztés]- Régebben nálunk is kínált, Keletről származó édesség; savanykás hideg rizs cukorral és ún. rózsavízzel.
Mangó dinnye
[szerkesztés]- Másként borbarack névvel is megtalálhatjuk a XVIII-XIX. század fordulón még befőzésre ajánlott gyümölcsfajtát (pl. Kürti Emilné szakácskönyveiben, de más receptekben is). A gyümölcs is közismert volt déd-, és nagymamáink idejében.
Masitana
[szerkesztés]- A XVIII. század második felétől a XVIII-XIX. század fordulóig igen kedvelt és keresett ital volt. :Hideg borcibere meggyből, dinnyeszeletekből, barackból, cukorból és tetszés szerint vízből, illetve ásványvízből.
Maraschino
[szerkesztés]- v. MARASQUINO - (ejtsd: maraszkinó), szesztartalmú édes ital, melyet különösen a Dalmáciában tenyésző savanyú cseresznyefajból készítenek. Mit-Mihez
Mariage
[szerkesztés]- Könnyed kvaterkázások mellé apró tea-, illetve csemegesütemény.
Matapan
[szerkesztés]- Tojásos lepény
Medence
[szerkesztés]- mély tál
Megéget
[szerkesztés]- desztillál
Meggyak
[szerkesztés]- Megszúr, megbök, nyársal - régi magyar kifejezéssel. (Szövegtől függően pajzán jelentése is volt.) :Régi hazai szakácskönyvekben, leírásokban fordul elő (pl. Radvánszky).
Megmellyeszt
[szerkesztés]- megkopaszt
Megszivalkodik
[szerkesztés]- 1. megszívja magát
- 2. szivárog
- 3. szikkad
Megvész
[szerkesztés]- megfertőződik, megromlik
Méhfű
[szerkesztés]- 1. kerti méhfű (borsika, kerti csombor), (Satureja hortensis L.) vagy
- 2. citromfű (Melissa officinalis L.)
- 3. illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
Melpak
[szerkesztés]- Mehlback, tésztaétel
Melléklet
[szerkesztés]- A körítés A XVIII. század elején divatos, a nyelvújítással született szóval.
Menta, mentafű
[szerkesztés]- ligeti zsálya v. Szent-Ilona füve (Salvia nemorosa L.)
Meszely
[szerkesztés]- űrmérték, nagysága 0,35-0,45 l között változik
Metsző-bádog
[szerkesztés]- jelentése:pogácsa szaggató, változatként Bádog-metszővel:jelentése:pogácsa szaggatóval
- Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.
Mézfű
[szerkesztés]- citromfű (Melissa officinalis L.)
Mil
[szerkesztés]- festő csülleng (Isatis tinctoria)
Milésza
[szerkesztés]- citromfű (Melissa officinalis L.)
Meringülő
[szerkesztés]- Nyeles vízmerő eszköz, vagy szedőkanál.
Meszely
[szerkesztés]- Régi űrmérték, kb. 0,3 liter folyadék. Más forrás szerint: Meszely = régi űrmérték, 0,42 l
Mérő
[szerkesztés]- Szemes termények mérésére szolgáló fa- vagy fémedény, mennyisége helyenként és koronként változott. (A púpozását lesimították, "lecsapták", ebből származott a "csapott mérő" kifejezés. Mérő = régi űrmérték, 0,615 hl
Miliacho
[szerkesztés]- Déli, olasz eredetű kolbászfajta. Lisztből, kenyérdarabokból húslevessel, zsírral és vérrel készítették.
Mirabella
[szerkesztés]- Sárga, vagy piros szilva (aprószemű, A XVIII. században igen kedvelték és ajánlották befőzésre, pálinkafőzésre édessége miatt)
Mismás
[szerkesztés]- , vagy Mismis Túrós, barackos vagy szilvalekváros lepény. Keleti, a bibliai területekről került hozzánk is. A gyümölcs húsát megszárították és evés előtt vízben oldották. A sütemény a szírek kedvelt csemegéje.
Mitonage
[szerkesztés]- Húslé különféle főzelékek készítéséhez (amit óvatosan vagy enyhén kell elkészíteni).
Mony
[szerkesztés]- A régi magyar nyelvben tojást jelentett.
Murok
[szerkesztés]Muzsdej
[szerkesztés]- Fokhagymamártás