Szakácskönyv/Régi kifejezések/M

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 5729 bájt

Szakácskönyv

M

Máciszvirág[szerkesztés]

a szerecsendió megszárított termésfala latin (Macidis flos) nevéből konstruált népi elnevezés.

Macskamajom[szerkesztés]

A havasi mormotát hívták így a XVI-XVII. században. A belőle készített ételek a korabeli receptkönyvek és leírások szerint drága és kedvelt csemege-ételek voltak.

Macskanadrág[szerkesztés]

széles metélt tészta, levesbe főzve vagy sűrűre főzött reszelt tészta zsírral. - A Pallas nagy lexikona

Macsánka[szerkesztés]

Paprikás krumpli

Macska-mádra[szerkesztés]

illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)

Mácsik[szerkesztés]

Hazánkban a XVIII. század elejétől ismert és a népi táplálkozásban szinte mindennapos kifőtt (metélt) tésztaféleség.

Mádra-fű[szerkesztés]

1. (anyafű) őszi margitvirág (Tanacetum parthenium (L.) Schultz-Bip.)
2. (macskamádra) illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)
3. orvosi székfű (Matricaria recutita L./chamomilla)

Majorság[szerkesztés]

Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban a gazdasági udvar haszonállatait (háziszárnyasokat elsősorban) jelölték ezzel az összefoglaló kifejezéssel. Pl. tik-majorságból leves = tyúkhúsleves.

Malozsa, malvasia[szerkesztés]

Monemvasziából származó, aszú jellegű bor

Mastik, mastix[szerkesztés]

a Földközi-tenger észak-keleti partvidékén honos mastixfa (Pistacia lentiscus) törzséből nyert gyantatartalmú anyag, kenőcsök, borogatás alapanyaga, vérzéscsillapító, gyomorerősítő hatású

Mamaliga[szerkesztés]

Eredetileg kukoricalisztből juhtúróval készített tésztaféle, később általában a puliszka neve is.

Manabelli[szerkesztés]

Régebben nálunk is kínált, Keletről származó édesség; savanykás hideg rizs cukorral és ún. rózsavízzel.

Mangó dinnye[szerkesztés]

Másként borbarack névvel is megtalálhatjuk a XVIII-XIX. század fordulón még befőzésre ajánlott gyümölcsfajtát (pl. Kürti Emilné szakácskönyveiben, de más receptekben is). A gyümölcs is közismert volt déd-, és nagymamáink idejében.

Masitana[szerkesztés]

A XVIII. század második felétől a XVIII-XIX. század fordulóig igen kedvelt és keresett ital volt. :Hideg borcibere meggyből, dinnyeszeletekből, barackból, cukorból és tetszés szerint vízből, illetve ásványvízből.

Maraschino[szerkesztés]

v. MARASQUINO - (ejtsd: maraszkinó), szesztartalmú édes ital, melyet különösen a Dalmáciában tenyésző savanyú cseresznyefajból készítenek. Mit-Mihez

Mariage[szerkesztés]

Könnyed kvaterkázások mellé apró tea-, illetve csemegesütemény.

Matapan[szerkesztés]

Tojásos lepény

Medence[szerkesztés]

mély tál

Megéget[szerkesztés]

desztillál

Meggyak[szerkesztés]

Megszúr, megbök, nyársal - régi magyar kifejezéssel. (Szövegtől függően pajzán jelentése is volt.) :Régi hazai szakácskönyvekben, leírásokban fordul elő (pl. Radvánszky).

Megmellyeszt[szerkesztés]

megkopaszt

Megszivalkodik[szerkesztés]

1. megszívja magát
2. szivárog
3. szikkad

Megvész[szerkesztés]

megfertőződik, megromlik

Méhfű[szerkesztés]

1. kerti méhfű (borsika, kerti csombor), (Satureja hortensis L.) vagy
2. citromfű (Melissa officinalis L.)
3. illatos macskamenta (Nepeta cataria L.)

Melpak[szerkesztés]

Mehlback, tésztaétel

Melléklet[szerkesztés]

A körítés A XVIII. század elején divatos, a nyelvújítással született szóval.

Menta, mentafű[szerkesztés]

ligeti zsálya v. Szent-Ilona füve (Salvia nemorosa L.)

Meszely[szerkesztés]

űrmérték, nagysága 0,35-0,45 l között változik

Metsző-bádog[szerkesztés]

jelentése:pogácsa szaggató, változatként Bádog-metszővel:jelentése:pogácsa szaggatóval
Régi szakácskönyvekben (pl.:[[Szakácskönyv/Régi/Zilahy Ágnes|Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) több helyen is olvasható.

Mézfű[szerkesztés]

citromfű (Melissa officinalis L.)

Mil[szerkesztés]

festő csülleng (Isatis tinctoria)

Milésza[szerkesztés]

citromfű (Melissa officinalis L.)

Meringülő[szerkesztés]

Nyeles vízmerő eszköz, vagy szedőkanál.

Meszely[szerkesztés]

Régi űrmérték, kb. 0,3 liter folyadék. Más forrás szerint: Meszely = régi űrmérték, 0,42 l

Mérő[szerkesztés]

Szemes termények mérésére szolgáló fa- vagy fémedény, mennyisége helyenként és koronként változott. (A púpozását lesimították, "lecsapták", ebből származott a "csapott mérő" kifejezés. Mérő = régi űrmérték, 0,615 hl

Miliacho[szerkesztés]

Déli, olasz eredetű kolbászfajta. Lisztből, kenyérdarabokból húslevessel, zsírral és vérrel készítették.

Mirabella[szerkesztés]

Sárga, vagy piros szilva (aprószemű, A XVIII. században igen kedvelték és ajánlották befőzésre, pálinkafőzésre édessége miatt)

Mismás[szerkesztés]

, vagy Mismis Túrós, barackos vagy szilvalekváros lepény. Keleti, a bibliai területekről került hozzánk is. A gyümölcs húsát megszárították és evés előtt vízben oldották. A sütemény a szírek kedvelt csemegéje.

Mitonage[szerkesztés]

Húslé különféle főzelékek készítéséhez (amit óvatosan vagy enyhén kell elkészíteni).

Mony[szerkesztés]

A régi magyar nyelvben tojást jelentett.

Murok[szerkesztés]

Sárgarépa (Daucus carota subsp. sativus).
Lásd még: Mit-Mihez

Muzsdej[szerkesztés]

Fokhagymamártás