Szakácskönyv/Régi kifejezések/G
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Jelmagyarázat
Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások
Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása
Kulináris kisszótár Borszótár Gomba szótár
Egyéb italok Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések
Gálickő[szerkesztés]
- kristályvizet tartalmazó réz-, vas- vagy cinkszulfát
Gorelka[szerkesztés]
- pálinkaféle
Gambrinus[szerkesztés]
- A sörrel és sörözéssel kapcsolatos legendás történetek hőse. Eredetileg flandriai János hercegről feljegyzett, népmesei ihletésű történetek. A monda szerint a serivás (ezt a régies kifejezést használták nálunk még a század elején is!) hercegből királyt csinált belőle - és általában az ivóból - "Gambrinus Király". Más monda szerint a serfogyasztás "feltalálása" is Gambrinus nevéhez fűződik. A fentiek miatt ábrázolták/ábrázolják Gambrinust királyként vagy söröshordón ülve. Sörfélék, sörözők elnevezése is, cégérek, emléktárgyak, plakátok stb. témája. Egyes vélemények szerint Gambrinussal kapcsolatos a "János-pohár" és "János-áldás" szokások, illetve kifejezések is.
Ganca[szerkesztés]
vagy gánica
- - Főleg múlt századi receptkönyvekben olvasható.
- - Durvára őrölt kukorica- vagy árpalisztből, ritkábban ún. darás lisztből és burgonyából főzött, kanállal szaggatott, hagymás zsíron megpirított, pépes galuskaféleség.
Lásd még: Dödölle
Garum[szerkesztés]
- Makrélahalból készült leves. A halat az ókorban, Rómában vérestől-belestől oszlásnak indulni hagyták, majd különböző, főleg keleti eredetű (indiai) fűszerekkel ízesítették és a patriciusok által kedvelt csemege, drága étel volt.
Gábli[szerkesztés]
- A XVIII. század végén és a század elején a villásreggelit és a tízóraiként fogyasztott nem zónaételeket nevezték így. Krúdy és a kortárs irodalom gyakran használta ezt a megjelölést.
Gasterea[szerkesztés]
- A monda szerint az asztali örömök istennője. Brillat Savarin Gastereát, mint a tizedik múzsát emlegette.
Gernye[szerkesztés]
- Régi receptekben a húst, illetve az állatok gerincrészét jelentette. Egyes helyeken népi kifejezésként a két világháborúig is használták.
Gezemice[szerkesztés]
- Régi étkezések leírásánál a savanyúságként felszolgált "csalamádé" neve. (Egyes esetekben a ragut és általában a vágott zöldsalátát is ezzel a szóval jelölték.) Lásd még: Csalamádé receptek
Glória[szerkesztés]
- Főleg a XVIII-XIX. század fordulón kínált és éjszakai mulatókban, zenés kávéházakban fogyasztott ital, melyet kávéból és égetett borpárlatból (konyakból) készítettek.
Grana[szerkesztés]
- vagy Cochenille - Bíbortetűből készített, A XVIII. század végéig használt ételfesték. Lásd még: Cochenille
Gramolata[szerkesztés]
- A jeges citromlé régies elnevezése.
Grillázs[szerkesztés]
- Olvasztott cukorba kevert, darált vagy apróra vagdosott mogyoró (mandula, dió, pisztácia). Sütemények ízesítésére, bevonására használják. Lásd még
Gölöndör[szerkesztés]
- Régies és egyes vidékeken máig használt megjelölése a gombócnak.
Görhe[szerkesztés]
- vagy görhő vagy görhöny - Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban gyakran szereplő, töpörtyűs zsírral, rozs- és főleg kukoricalisztből készített száraz, lepényszerű sütemény vagy pogácsa. A Szepességben egykor nagyon népszerű volt. Ismert olyan változata is, hogy sárgarépa édesített reszelékével, cukorral stb. kenték meg, sőt egyes helyeken szilvalekvárt is kínáltak mellé. Lásd még
Gyalogtojás[szerkesztés]
- Régi leírásokban, irodalmi alkotásokban (Mikszáth, Krúdy stb.) a héjában kínált tojás tréfás megnevezése.
Gyengegyökér[szerkesztés]
- orvosi sülyfű (Polygonatum officinale All.)
Gyöngyvirág[szerkesztés]
- (Convallaria majalis L.), a szívre ható, mérgező növény
Gyürke[szerkesztés]
- Kenyérvég, sercli, a kenyér levágott végei.