Szakácskönyv/Régi kifejezések/K
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Jelmagyarázat
Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások
Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása
Kulináris kisszótár Borszótár Gomba szótár
Egyéb italok Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések
Kacor[szerkesztés]
- Görbe pengéjű kés
Kaja[szerkesztés]
- A Balkánról hozzánk került és egykoron népszerű étel. Metélt tészta fűszeres húsdarabkákkal behintve, összegöngyölítve és megsütve tálalták.
Kakukkfű[szerkesztés]
- kerti kakukkfű (Thymus vulgaris L.) fűszer.
Kalárisfű[szerkesztés]
- közönséges spárga (Asparagus officinalis L.) zöldségféle.
Kalafantyula[szerkesztés]
- Négy sarkán összefogott, belül lekváros sütemény. Lekváros batyu. A század elején nagyon népszerű volt, Kiskunfélegyháza környékén divatozott.
Kálomista mennyország[szerkesztés]
- A XVIII-XIX. század forduló sokat emlegetett és sok helyen leírt (Mikszáth, Jókai, Móricz stb.) reformátusok főtt tésztaféléje. "Dúsan leöntötték tejfeles zsírral és meghintették vastagon túróval és tepertővel. "
- Nem egyféle ételt jelöltek vele, hanem a jól, ízletesen elkészített (többnyire házi), ételeket dicsérték ezzel a kifejezéssel. Így a töltött káposzta, kaszás lé, a zsiványpecsenye, vagy tészta édes túróval neve is lehetett. Lásd még:Kálvinista mennyország Ma a legtöbb leírásban a házi készítésű túrós csuszára mondják.
Kanapé[szerkesztés]
- Hússal borított pirított kenyér.
Kanda[szerkesztés]
- Régi receptekben gyakori: savóval készített leves.
Kaperli[szerkesztés]
- Napjainkban már ritkábban használt délszaki fűszernövény. Elsősorban bimbóját hasznosították.
Kapornak[szerkesztés]
- Kesernyés, sós vízben tartósított fűszernövény. Régen gasztronómiával kapcsolatos leírásokban, receptekben gyakran előfordult. Csemegeként olvashatunk róla.
Lásd még: Kapornyamártás
Kapornya[szerkesztés]
- A kapornya = kapri, régi nevén kapornya cserje. Fűszert adó növény. Húsételek, mártások, körözöttek, vadas ételek, hidegtálak, halételekhez, húskocsonyák, körözöttek és a szoljánka leves egyes változatainak ízesítésére használható fel.
Kapotnok[szerkesztés]
- kapotnok, kapotnyak, kapotnyakfű, kopotnyakfű, kereklevelű kapotnyak (Asarum europaeum L.)
Kardinál[szerkesztés]
- Ritkábban a leírásokban "Érsek-ital"-ként is szerepel. A XVIII. század cukrászdáinak, mulatóhelyeinek kedvelt üdítőitala. Borból, mazsolából, ananászból és cukorból készítették, a vendéglátóhelyeken receptje (mely helyi sajátosságként szerepelt) féltve őrzött kincsnek számított. Az üdítőt hidegen (nyári időben jégveremben megőrzött jéggel) hűtve kínálták.
Kardus[szerkesztés]
- valószínűleg benedekfű (Cnicus Carduus benedictus L.),
- esetleg máriatövis (Sylibum marianum L.) Gaertn. (Carduus marianus L.))
Kárdon[szerkesztés]
- 1. Indiai és mediterrán fűszer és gyógynövény (Takács-mácsonya; latin:(Dipsacus ferox) Gyökerének forrázatát kandisszal vegyítve mellfájás ellen használták. A Magyar Néprajzi Lexikonban olvashatjuk, hogy a „füsült guba” tulajdonképpen kétnyüstös gyapjúszőttesből készült, amelyet egy „takácsmácsonya” nevű növény horgas-tüskés virágzatával bolyhosítottak.
- 2. Máriatövis latin:Silybum marianum, (Syn:Carduus marianus)
Karlsbadi vacsora[szerkesztés]
- A XVIII. századvég és a századelő irodalmi alkotásaiban gyakran emlegetett könnyű nyári vacsora (tej, tejeskávé, joghurt szendviccsel, sonkával, kemény tojással, sajttal, vajjal, retekkel, zöldpaprikával, paradicsommal). Általában ivókúrák, gyógykezelések idején fogyasztották, a népszerű fürdőhelyről kapta a nevét.
Kékkő[szerkesztés]
- 1. rézgálic, kénsavas víz
- 2. kékes színű drágakövek (berill, topáz, korund) közös neve.
Késfoknyi vastagságú[szerkesztés]
- Régi szakácskönyvekben (pl.:Zilahy Ágnes:Valódi Magyar Szakácskönyv) olvasható.
- 2,5 - 3 mm
Keszőce[szerkesztés]
- Másként RÖSZTER-ként is olvasható. Nem egészen megfőtt szilvalekvár, vagy más, savanyú gyümölcsből készített mártás. Egyes területeken a savanyított, korpával készített levest is így nevezték.
Kígyótárkony[szerkesztés]
- talán kígyótrang, azaz kígyógyökerű keserűfű (Persicaria/Polygonum bistorta (Bistorta officinalis Del.)) Gyöktörzsét a népi gyógyászatban vérzés- és gyulladáscsillapítónak használták — utóbbi minőségében belsőleg is. Tőleveleit a spenóthoz hasonlóan főzték meg.
Kindli[szerkesztés]
- A XVIII-XIX. század forduló idejétől a polgári konyha kedvelt, rituális eredetű süteménye.
Klarifirozni[szerkesztés]
- Hazai régi szakácskönyvekben, ételleírásokban gyakran olvasható konyha-technikai eljárás. A zavaros lé megtisztítását jelenti.
Klopfolni[szerkesztés]
- Régi receptek, szakácskönyvek gyakori kifejezése. Jelentése: húsrostokat ütemes veregetéssel fellazítani, kiverni, puhítani, ellapítani.
Klődör[szerkesztés]
- Régi magyar kifejezés, de egyes nyelvterületek máig használják. Gombócot, derelyét jelent.
Kókonya[szerkesztés]
- A legtöbb helyen a húsvéti ételek összefoglaló neve. Tájegységenként mást jelent. Szegeden a húsvéti megszentelt keménytojást, Gyergyószéken és a bukovinai székelyek között fonott húsvéti kalácsot jelent.
Konc[szerkesztés]
- 1. állat combja.
- 2. papírmértékegység, 10 ív
Koporsó[szerkesztés]
- A XVIII. század végi, századunk eleji, főleg a kárpátaljai és a felvidék kávéházakban nevezték így tréfásan a borovicskát.
Köböl[szerkesztés]
- Hazai eredetű űrmérték. Eredetileg dongás faedény. Koronként és helyenként változott, általában 62, 94, 125 l (szemes termény, darabos anyag, folyadék). Legismertebbek: bécsi, budai, erdélyi, kassai stb.
Közönséges[szerkesztés]
- Régi hazai receptekben, szakácskönyvekben, leírásokban, irodalmi alkotásokban stb. nagyon gyakran alkalmazott kifejezés. Jelentése: szokásos, mindennapi, általános.
Kráncli[szerkesztés]
- A XVIII. század végétől a polgári konyha kedvelt, rituális eredetű süteménye.
Kremzli[szerkesztés]
- Régi hazai egyszerű népi étel. Reszelt burgonyából, nagyon szegény helyeken vagy ínséges időkben tökből is készítették.
Krupnik[szerkesztés]
- Régi hazai, de lengyel eredetű étel. Marhahúsleves gyökérrel, sárgarépával, darával, burgonyával és vékony hússzeletkékkel.
Kubéba bors[szerkesztés]
- kubebamag, kubiom, kubium: (Piper cubeba), Indonézia szigetein honos kúszócserje termése.
Kucia[szerkesztés]
- Eredetileg szláv területeken kedvelt, de A XVIII. század második felétől nálunk is elterjedt és divatossá lett karácsonyi tésztaféle. Összetétele: törött mák, méz, búza.
Kudari[szerkesztés]
- vagy KATRABÓCA, KATRABUCA - Savóból, aludt tejből, savanyú tejből készített, eleink kínálatában gyakran kínált habart leves.
- Nagyon sok és érdekes irodalmi alkotásban szerepel. Pl. Gvadányi "Peleskei nótárius"-ában olvashatjuk: "Látván, felesége teríti asztalát, vetrecés pecsenyét, egy tál katrabucát, teve föl, de mivel nem volt látni borát, kulacsomból töltém kettőjük poharát."
Kukoris[szerkesztés]
- Fonott kalácsféle. Ezzel a régi kifejezéssel ma is találkozunk egyes területeken.
Kukrejt[szerkesztés]
- Régi receptekben, szakácskönyvekben, leírásokban általánosan használt kifejezés, a mindennapi konyhaművészetben használt fűszernövények gyűjtőneve.
Kukujza[szerkesztés]
- , vagy kukujsza. Áfonya, vagy más helyeken a csipkebogyó egyes területeken használt megjelölése. (leginkább Erdélyben)
Lásd még: Mit-Mihez
Kulics[szerkesztés]
- Szláv húsvéti kalács, tetején kereszttel. Egyes kutatók véleménye szerint a magyar "kalács" szó is a kulicsból eredeztethető.
Kulőr[szerkesztés]
couleur = (franciául), (ejtsd = kulőr)
- A cukor hevítésével sötétbarnára pirított színezőanyag.
Kupa[szerkesztés]
- Ivó edény, több fajtája ismert, régebben mértékegységként is használták kb.: 5-6 dl, de 1 ókupa = 1,5 liter.
Kupolya[szerkesztés]
- Dongázott, fedeles liszttartó készség, fűzfa abronccsal megerősítve. Általában mogyorófából készítették.