Szakácskönyv/Régi kifejezések/Sz

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 4203 bájt

Szakácskönyv

Sz


Szabógallér[szerkesztés]

Kifőtt tészta - ugyan úgy készül, mint a kockatészta, csak egyik, (vagy mindkét) oldalát ferdén (45 fokos szögben) vágják. Ez által a tészták különböző méretűek lesznek (1,5-szer hosszabbak), előnye, hogy vékonyabb tésztákat készíthetünk, a főzés során így kevésbé ragadnak össze, a végtermék ízletesebb. Alkalmazzák krumplis, káposztás, túrós tésztákhoz, túrós csuszához és népi ételekben is (pl.:slambuc).

Szálal[szerkesztés]

(meg szálal) - Régi kifejezés. A zöldséget (pl. a káposztát) szálasra vág, szálanként szétszedi.

Szatyorás[szerkesztés]

Egyes helyeken a tejjel habart lecsó neve.

Szaporafű[szerkesztés]

1. w:közönséges vasfű (Verbena officinalis L.)
2. Nediliczy szerint w:sulyom csemegesulyom, (Trapa natans L.) is

Szarvas, szarvaska[szerkesztés]

kifliforma sütemény

Szegfű[szerkesztés]

1. szegfűszeg

2. w:mezei székfű (chamomilla vulgaris)

Széke, széki[szerkesztés]

1. tojás sárgája
2. porzó, bibe

Szekfű, székfű[szerkesztés]

Kamilla (chamomilla vulgaris)

Szem[szerkesztés]

tojás csírája a sárgáján

Szemer[szerkesztés]

1. Régi orvosi súlymérték, 0,0729 g. Innen származik a régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben használatos kifejezés: szemernyi fűszer. Igen kis mennyiséget jelent.
2. Súlymérték a grammnál is kisebb mennyiségek mérésére. (Régies, elavult)
Alapja a gabonaszem nagysága.
Nagysága körülbelül fél tized gramm: 0,044 gramm.
Az angol ezüstpenny súlya bevezetésekor (a 8. században) 22,5 szemer tiszta ezüstöt tartalmazott.

Szent György füve[szerkesztés]

egylevelű kígyónyelv (Ophioglossum vulgatum L.)

Szent János füve[szerkesztés]

, Szent János gyökere: fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)

Szent János kenyere[szerkesztés]

1. w:szentjánoskenyér, a Földközi-tenger keleti medencéjében honos fa (Ceratonia siliqua L.) hüvelytermése, forrázata hurut elleni orvosság; kávépótlónak is használták;
2.fekete üröm (Artemisia vulgaris L.)

Szerecsendió-virág[szerkesztés]

(ua. mint máciszvirág)

a szerecsendió megszárított termésfala (Macidis flos)

Szerszám[szerkesztés]

gyógyszer, fűszer

Szemes kalács[szerkesztés]

Olyan keltkalács, amelyben a kalácstésztába mazsolaszemeket szórnak, és úgy is tesznek, hogy egyik-másik előtűnjön - vagyis szeme van a kalácsnak.

Szerecsen ingben[szerkesztés]

A XVIII. század társasági életében volt kedvelt édesség: csokoládés felfújt, tejszínhabbal.

Szerszámoz[szerkesztés]

, vagy SZERSZÁMÁT MEGADJA - Régies kifejezés: megfűszerszámozza, ízesíti.

Szénafánk[szerkesztés]

Régi dunántúli (Zalában gyakoribb) gombóc formájú, krémmel töltött ünnepi fánk.

Szivárkoztat[szerkesztés]

Régi receptekben, szakácskönyvekben gyakori kifejezés. Jelentése: leszivárogtat. Hagyja a vizet az ételneműről lassan eltávozni.

Szottyos[szerkesztés]

Túlérett, leveses, bőlevű.

Szömörcsög[szerkesztés]

Egyes helyeken a gombóc, gömb, galuska neve, illetve formája (utóbbira pl. szömörcsög-gomba).

Szulc[szerkesztés]

kocsonya

Szulakov[szerkesztés]

Orosz eredetű, A XVIII. század második felétől népszerű levesféle. Vagdalt ürü-, marha- vagy sertéshúsból készítették savanyú káposztával, vörös répával. Fűszerekkel gazdagon ízesítették.

Szuszka[szerkesztés]

túrós reszeltkrumpli

Szuszinka[szerkesztés]

1. A Felvidéken és a palócoknál a szeletelt, aszalt gyümölcsöt hívták így.
2. Hortobágyi bográcsétel neve is lehet. Más néven: Slambuc, (öhön, öreglebbencs). Szalonnával zsírjában pirított tészta krumplival összefőzve, főzés közben egyben átforgatva.

Szürke papiros[szerkesztés]

szűrőpapír