Szakácskönyv/Régi kifejezések/V

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 2732 bájt

Szakácskönyv

V

Történelmi tudnivalók Bibliográfia 1711-1960. Eszközök Konyhatechnikai eljárások Jelmagyarázat
Nevezéktan Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Kulináris kisszótár Borszótár Egyéb italok
Régi kifejezések Konyhai Tanácsok A világ legbizarrabb ételei Gasztronómia tévedések


Vadsáfrány[szerkesztés]

w:sáfrányos szeklice (Carthamus tinctorius L.)

Venyige[szerkesztés]

, vagy venike

(szőlő)vessző

Verescukor[szerkesztés]

darabos cukor

Varen[szerkesztés]

Sós vízben kifőzött, burgonyalisztből készített és sajttal töltött fánk.

Vatruski[szerkesztés]

A XVIII-XIX. század fordulón készítették. Félköralakú, lekvárral, gyümölcskocsonyával vagy sajttal töltött élesztős sütemény.

Veloutée[szerkesztés]

(, vagy Veluutée) Fehér mártás, vagy besamel, vagy bársonyos mártás. Ma is több néven emlegetett alapmártás, amelynek a jellegét a félöntőlé (szárnyas-, hal-, vagy csont-alaplé) adja meg. A sűrűre készített mártást felhasználjuk még pürék és töltelékek alapanyagaként is. A XVIII-XIX. század forduló úri konyhájának készítménye: szárnyas lével, vargánya gombából, nyers sonkából és borjúhús-szeletkékből készített, fűszerezett mártás.
Nyíl.gif Lásd még: Velouté mártás gombával

Véndő[szerkesztés]

Zsírosbödön

Verdung[szerkesztés]

Régi űrmérték, kb. 0,2 liter.

Verescsipke[szerkesztés]

Régi leírásokban, receptekben, szakácskönyvekben a vadrózsa áltermését a csipkebogyót olvashatjuk így.

Vérontófű[szerkesztés]

vérontó pimpó vagy vérhasgyökér (Potentilla erecta L.) (Potentilla tormentilla Neck.), főzetét makacs bélhurut ellen, belső vérzések csillapítására, külsőleg gyulladások ellen, fogíny erősítésére alkalmazták.

Vetrece[szerkesztés]

Már a XVI. századtól leírt és kínált bizonyos fajta gulyás, illetve pörköltféle étel. Napjainkra a tokány egy fajtája, Erdélybõl hozott savanyú étel, mely marhahúsból füstölt szalonnával és tejföllel készül.

Vierge[szerkesztés]

XVIII-XIX. század fordulós parfé-féleség. Francia eredetű. Tejszínhabból, cukorból, maraszkinóból (cseresznye fajta), habkoszorús süteménnyel tálalva, cseresznyével és ostyával kínálták. Mind a készítése, mind a tálalása, mind a felszolgálása külön felkészültséget igényelt!

Vincellér[szerkesztés]

Borász.

Vinetta[szerkesztés]

w:Padlizsán (Solanum melongena), tojásgyümölcs, törökpaprika. Erdélyben még ma is így nevezik.
Nyíl.gif Lásd még: Mit-Mihez

Vulcains[szerkesztés]

A francia konyha hatása a XVIII-XIX. század fordulón: pirított tésztából kis kenyérkék, melyet tejben áztattak és vajban megsütöttek.