Növények/Dísznövény

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 10387 bájt

Kertészet

Dísznövény

Allergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vizinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk

Virágóra (Genf, 2012)

Azokat növényeket, amelyeket esztétikai értékük miatt ültetünk vagy használunk fel dísznövény-nek nevezzük. Ez lehet szép vagy különleges megjelenés, például a törzs mintázata, ágrendszer megjelenése, levél alakja, színe, a virágjának alakja, színe, nagysága, illata; a w:termés is lehet pusztán díszítő értékű, amelyet nem fogyasztásra szánunk és a növényen maradva a téli hónapokban díszít, vagy megszárítva használjuk fel (pl. aranyalma fajták (Malus spectabilis), borbolya (Berberis spp.), berkenye (Sorbus spp.)).

További jellemzőjük kedvező környezeti hatásuk: erózió csökkentés, szélvédelem, por, és vagy zaj csökkentés.
A fás szárú dísznövényt díszfának (ha fa) vagy díszcserjének (ha cserje), a tetszetős virágot fejlesztő lágy szárú dísznövényt pedig gyakran egyszerűen virágnak is nevezik.
Lehet egy növény egyszerre több hasznú is, pl. a fűszer- és gyógynövények, különleges megjelenésű gyümölcsök (pl. sárga termésű ribiszke), vagy a vérmogyoró vörös leveleivel és ehető terméseivel.

Csoportosítási szempontok

Függőlegesen elhelyezett szobanövények
Díszfüvek
Csavarmogyoró
A dísznövények csoportosítása nagy számú szempont szerint lehetséges, a növényárudák internetes oldalain található szín szerinti, virágzás szerinti, magasság szerinti felosztás, amelyek lényegesek lehetnek a felhasználás szempontjából. Kevésbé gyakorlatias vagy nem feltétlenül lényeges szempont a rendszertani, származási hely szerinti csoportalkotás, de ugyanakkor a növény kondíciója szempontjából érdemes megbízható helyen vásárolni.

A felhasználás helye szerint

  • Balkonnövények
meghatározott mennyiségű földben tartott egyéves növények (pl. porcsinrózsa (Portulaca grandiflora), pompás záporvirág (Gazania rigens), törpe nebáncsvirág (Impatiens wallerinana)).
  • Sziklakerti növények
évelő lágy szárúak (pl. kerti pázsitviola (Aubrieta x cultorum), árnyéki kőtörőfű (Saxifraga umbrosa), hegyi sás (Carex montana)), félcserjék (pl. kerti kakukkfű (Thymus vulgaris), közönséges levendula (Lavandula angustifolia)).
  • Parkokba ültetett növények
fás szárú lomb-és tűlevelűek, virágágyi egyévesek, különlegességek. Ezek a növények alkalmasak egyéb közterületi felhasználásra is, pl. játszóterekre (ügyelni kell hogy ne ültessünk mérgező vagy szúrós növényt), megfelelő választással utcára (vezetékek, árnyékolás stb. figyelembe vételével).
  • Virágkötészetben használt növények: vágott virágok (pl. gerbera, szegfű, rózsa), száraz termések (pl. fenyőtoboz, máktermés, nád), zöldek (pl. borostyán, puszpáng, fenyőfélék).

Különleges csoportját alkotják a rovaremésztő növények, bonsai növények, kaktuszfélék.

Szaporítás módok

  • Ivaros
alapfajok szaporítási módja, magról könnyen és gyorsan fejlődő növényeket érdemes magról szaporítani.
  • Végleges helyre vetett
pl. körömvirág, bársonyvirág, sarkantyúka.
  • Ivartalan
ha a cél a fajták tulajdonságainak megtartása, vagy ivartalan úton könnyebben, gyorsabban lehet szaporítani, mint magról; vagy a növény nem érlel magot.
laboratóriumi körülmények között történik (pl. broméliafélék).

Képek


Források

  • N. Vermuelen: Fák és cserjék enciklopédiája. Ventus Libro, Budapest, 2005
  • Kiss M.-Illyés Cs.: Nagy fenyő- és örökzöld lexikon. Pannon-Literatúra Kft., 2006
  • K. Adams-D. Mann: Évelő növények. Sziget Kiadó, 2010