Szakácskönyv/Régi kifejezések/H

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 3131 bájt

Szakácskönyv

H


Haluska[szerkesztés]

A haluska szlovák eredetű szó – általában többes számban használják: halusky –, s persze galuskát jelent. A mai napig él a szlováksággal érintkező nyelvjárásokban. Tegyük hozzá, a régi szövegekben galuska alatt nem nokedlit kell érteni, hanem minden olyan ételt, amelyet tésztából, vagy bármilyen pépből kiszaggattak, majd vízben megfőztek, vagy lepirítottak.

Halbeszeitl[szerkesztés]

Főleg a XVIII-XIX. század fordulón használt kifejezés. Hirtelen, csak az egyik oldalán pirosra sütött pecsenye.

Hangerli[szerkesztés]

A felszolgálókendő régies, a szakmában ma is még használatos neve. Eszközök kezelésére (törülgetés), tálak kézhez vételére, meleg tálak megfogására.

Hanzli[szerkesztés]

A csaposnál mellécsurgatott sörhab, illetve sörlé.

Hariska[szerkesztés]

Tatárka, pohánka, hajdina, (növény) Latin neve:(Fagopyrum esculentum)

Heringsmauz[szerkesztés]

Káposztás hering (A régi étkezési, és így a vendéglői kínálatban a hamvazószerda jellegzetes étele a savanyú tojás mellett.)

Herőce[szerkesztés]

Csöröge, zsírban sült tésztaféle. Elkészítése

Himberecet[szerkesztés]

málnaecet (v.ö. ném. Himbeer ’málna’)

Hintelék[szerkesztés]

Régi kifejezés, amivel a rétest vagy általában a süteményeket vagy ételeket meghintették.

Hippen[szerkesztés]

Ostya (Főleg a régi fagylaltozások leírásánál használt kifejezés.)

Hremzli[szerkesztés]

A zsidó konyhán a burgonya nélkül készített Hremzli, vagy liszttel és nyers burgonyából latke, latkesz nevű tradicionális ételek.

Lásd még: Lapcsánka

Hocs-pocs[szerkesztés]

Angol ital. Főleg a XVIII-XIX. század forduló idején kedvelték, angol témájú írásokban gyakori. Fehér borból cukorral, fahéjjal, citromhéjjal főzték.

Holipni[szerkesztés]

Csőalakú, édes és ropogós ostyafajta. Német területről honosodott meg nálunk. Fagylalthoz, parféhoz kínálták. Napjainkban reneszánszát éli.

Homoktorta[szerkesztés]

Vajból, tojássárgájából, cukros citromból, lisztből egyenlő arányú vegyítésben keverték és szilárd tojáshabot adtak hozzá. Együtt hosszú ideig kellett kavargatni, majd mérsékelt melegen és érintés nélkül kellett megsütni. A XVIII. század második felétől kedvelt sütemény.

Hoszpot[szerkesztés]

vagy HOCHEPOT - Balkáni eredetű egykor népszerű étel. Ürühúsdarabok sárgarépával, burgonyával és fűszeres lében megfőzve. A XVIII. század második felétől leírásokban, irodalmi alkotásokban gyakran szereplő étel.

Hőkkőn sült[szerkesztés]

meleg kövön sült - kemencében sült