Ugrás a tartalomhoz

Növények/Növénytársítás

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 38442 bájt

Növények

Növénytársítás


Az egyik leggyakoribb és legjobban bevált növénytársítás példája: a répa megvédi a hagymát a hagymalégytől, a hagyma pedig megvédi a répát a répalégytől

A növénytársítás egy növénytermesztési módszer, melynek lényege, hogy a növények úgy kerülnek elültetése, hogy az így kialakított vegyeskultúra a lehető legoptimálisabb legyen a befektetett erőforrások és a terméshozam arányában. A növénytársítás alapja, hogy azok a fajok, amelyek egymás fejlődését valamilyen módon segítik, egymás mellé kerülnek, míg azok, amelyek egymást hátráltatják, minél messzebb legyenek egymástól.

A növénytársítás szűkebb értelemben egy adott időpont állapotát tükrözi, tágabb értelemben pedig hozzá tartozik a vetésforgó és a növényváltás módszere is, amely az adott területen már vagy még meg nem található növények hatásával is számol.

Vetésforgó

[szerkesztés]
A vetésforgó egy példája. Az itt látható vetésforgóban négyféle növény található balról jobbra: burgonya, zab, borsó, rozs. A 18. században kialakított klasszikus ún. norfolki vetésforgó elemei: cukorrépa, tavaszi árpa, nitrogénkötő pillangós kultúra (vörös here, lucerna), őszi búza

A vetésforgó tulajdonképpen a talaj termőképességének megőrzésére vagy megújítására kialakított módszer, amely eszközei a különböző növényfajok. A vetésforgóban a fajok úgy követik egymást, hogy a talaj tápanyagértéke visszatöltődjön, és evvel elkerüljük az ún. talajuntságot, vagyis az az állapot, amikor egy vagy több tápanyagcsoport kiveszik a talajból, és ezért az ott lévő növények fejlődése megakad vagy lehetetlenné válik.

A talaj kihasználása alapján a növényeket három csoportba szokás sorolni:

  • talajzsaroló növények: amelyek maximálisan kihasználják a talaj tápanyagkészletét, például a káposztafélék;
  • talajkímélő növények: amelyek fejlődésük mellett jelentős tápanyagmennyiséget visszajuttatnak a talajba, például a salátafélék;
  • talajjavító növények: amelyek több tápanyagot adnak a talajnak, mint amennyit kivesznek, például a hüvelyesek.

A vetésforgóban talajzsaroló növények nem követhetik egymást, feltétlenül szükséges előbb a talaj feljavítása. De a talajkímélő növények között is ügyelni kell arra, hogy ne ugyanahhoz a családhoz tartozó fajok jöjjenek egymás után, mivel ezek ugyanazokat a tápanyagokat veszik fel.

A vetésforgó időtartama háromféle lehet:

  • rövid vetésforgó: 2-4 év után kerülnek vissza a növények a helyükre, ebben az esetben nagyobb az esélye gombás betegségek kialakulására;
  • középhosszú vetésforgó: 5-8 év alatt ér körbe a vetésforgó, általában a zöldséges kertben ez megfelelő;
  • hosszú vetésforgó: a forgási idő 10 év is lehet, ezt a típust inkább a szántóföldeken alkalmazzák, ahol gyakoriak a monokultúrák.

Növényváltás

[szerkesztés]

„A növényváltás alatt egy területen az évről-évre kialakított növényi sorrendet értjük.”[1] Tehát az egy éven belül egymást követő növények váltakozása a növényváltás, tulajdonképpen az egy éven belül megvalósuló vetésforgó. Legfőbb okai az egyes növények eltérő tenyészideje és az eltérő hőmérsékletigény.

A növények tenyészideje alatt azt az időintervallumot értjük, amely idő szükséges az értékes részek kifejlődéshez vagy megéréséhez. Ez alapján a növényeket négy csoportba oszthatjuk:

  • rövid tenyészidejű növények: elsősorban olyan növények, amelyeknek a levelét szedik: különböző salátafélék és káposztafélék közé tartozó levélzöldségek, néhány hagymafajta, amelyek tenyészideje 5-10 hét;
  • közepes tenyészidejű növények: ezeknek szintén levelét szedjük, de a levelek kifejlődéshez több időre van szükség, ezek főleg nagy- és keménylevelű káposztafélék, ezek tenyészideje 10-15 hét;
  • középhosszú tenyészidejű növények: ide elsősorban gyökérzöldségek (répa, cékla, zeller), gumós növények (burgonya) és néhány hüvelyes tartozik, ezek tenyészideje 15-20 hét;
  • hosszú tenyészidejű növények: olyan növények, amelyek termését fogyasztjuk, úgy is mint tökfélék, ehető termésű burgonyafélék (paradicsom, paprika), gabonanövények és kukorica, valamint különböző hagymafajták, ezek tenyészideje 20 hét fölött van.

Minden növénynek van egy úgynevezett optimális hőmérsékleti igénye, ez a szám azt mondja meg, hogy mi az optimális hőmérséklet a vegetatív és reproduktív fázisban fényszegény időben.[2] A növények az optimális hőfoktól legfeljebb ±7 °C eltérést viselnek el károsodás nélkül, ennél nagyobb eltérés már károsodást okoz. Az optimális hőmérséklet alapján a növények öt csoportba sorolhatók:

  • optimuma: 13 °C: káposztafélék, retek, torma;
  • optimuma: 16 °C: sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, cikória, borsó, fejes saláta, paraj, rebarbara, sóska, egyes hagymák;
  • optimuma: 19 °C: cékla, vöröshagyma, fokhagyma, zeller, spárga;
  • optimuma: 22 °C: paradicsom, padlizsán, sütőtök, bab, kukorica;
  • optimuma: 25 °C: dinnyefélék, uborka, spárga, tök, paprika.

A tenyészidő és a hőmérsékleti igény miatt a vetésben megkülönböztetünk vetési csoportokat, általában hármat:

  • elővetemény: olyan növények tartoznak ide, amelyek korán vethetők, esetleg még fagytűrők is, tenyészidejük pedig rövid, a talajt pedig nem károsítják, sőt akár még javítják is; elsősorban salátafélék, libatopfélék és bizonyos káposztafélék tartoznak ide; az előveteménynél fontos szempont, hogy betakarítható legyen, mire a fővetemény kikerül;
  • fővetemény: a főveteménybe közepes, középhosszú és hosszú tenyészidejű növények kerülnek, amikor a hőmérséklet már engedi;
  • másodvetemény: a folyamatos betakarítás után szabadon maradt területeket gyakran másodveteménnyel vetik be, a másodveteménybe olyan növények kerülhetnek, amelyek jól bírják az esetleges hőingadozást; késői másodveteménybe gyakran vetnek olyan növényeket is, amelyek feladata csupán a talajtakarás, ezért a növényeket télen hagyják megfagyni, tavasszal pedig bedolgozzák a talajba, evvel javítva a talaj minőségét és állagát.

A növénytársítás, a vetésforgó és a növényváltás közös elvei

[szerkesztés]

1. Ugyanahhoz a családhoz tartozó növényeket ne ültessük egymás mellé vagy egymás után, mivel ezek ugyanazokat a tápanyagokat veszik fel a talajból és ugyanazokra a kártevőkre érzékenyek. Kártevőriasztó növények

A leggyakoribb haszonnövények genetikai rokonsága. Két faj minél közelebb van egymáshoz genetikailag, annál kevésbé jó társítások a termesztésben. Az ábra az ún. APG IV-rendszert mutatja, amely a legmodernebb molekuláris alapú fejlődéstörténeti rendszer, az APG-rendszerek 2016-ban megjelent, legújabb változata
A diagram a növénycsaládok egy lehetséges sorrendjét/társítását mutatja. Minél közelebb vannak egymáshoz a növénycsaládok, annál jobban összeillenek. A piros vonal azokat a családokat mutatja, amelyek egymással nem férnek össze
A táblázat a (zölddel jelölt) jó és a (pirossal jelölt) rossz társításokat foglalja össze. A fészkesek (ast. = Asteraceae) egymással is jól párosíthatók, a hagymafélék (lil. = Liliaceae) viszont egymást sem szeretik. Az ajakosok (lam. = Lamiaceae) bármilyen más növénnyel társíthatók, mivel illóolajokban gazdagok, ezért sok kártevőt elriasztanak, ugyanakkor jellemzően évelők, ezért állandó helyre ültetve a vetésforgóban nem vesznek részt
Érintett növények Kártevő Elriasztó növények
Gyümölcsfák A hangyák kártétele a kertben főleg a levéltetvekkel való társulásukból adódik. A levéltetvek emésztési melléktermékként mézharmatot termelnek, amelyet a hangyák szívesen lenyalogatnak. A hangyák a levéltetveket új helyekre is betelepítik, és megvédik őket a természetes ellenségeiktől, mint például katicabogaraktól és a darazsaktól. A hangyák másik kártétele, ha a friss hajtásokat megeszik, illetve a virágokon lévő megjelenésükkel zavarják a beporzó rovarokat. A hangyáknak ugyanakkor jótékony hatása is van, ugyanis számtalan káros rovart fogyasztanak. Csombormenta
Fodormenta
Gilisztaűző varádics
Levendula
Madársaláta
Levéltetvek A levéltetvek „a virágokat, a hajtáscsúcsokat és a friss leveleket támadják meg, majd szívogatják a növényi nedveket, amitől a levelek foltosodni és torzulni kezdenek. A tetvek mézharmatot választanak ki, ami vonzza a hangyákat, és elősegíti a gombabetegség és a korompenész kialakulását, a tetvek pedig veszélyes növényi vírusokat terjesztenek.” [3] Ánizs
Banán
Borsikafű
Csalán
Csombormenta
Dohány
Fodormenta
Fokhagyma
Gilisztaűző varádics
Gólyaorr
Kamilla
Koriander
Levendula
Metélőhagyma
Petúnia
Sarkantyúka
Turbolya
Spárga Közönséges spárgabogár esetében: „A lárva okozza a legnagyobb gondot, ami az összes zöld részét a spárgának megrágja, ezzel csökkent, vagy teljesen meg is gátolja a növény fotoszintézisét.”[4] Növények/Paradicsom
Káposztafélék, több konyhakerti (fejes káposzta, kelkáposzta, karalábé, retek, karfiol, brokkoli, bimbós kel, kínai kel, bordás kel, leves kel), illetve takarmánynövény (takarmánykáposzta, takarmányretek) mellett ebbe a családba tartozik a repce, számos gyógy- és fűszernövény (például a mustár, a torma, a kerti zsázsa) és több ismert gyom is. A gyökerek károsítása révén a tavaszi káposztalégy már röviddel a kiültetés után a fiatal növények egy részének pusztulását okozhatja. ... A levélkártevők közül a szikleveles korban megjelenő keresztesvirágúak földibolhái a palántázott és a helyre vetett káposztaféléket egyaránt károsítják. ... A szúró-szívó szájszervű levélkártevők közül a káposzta-levéltetű a legjelentősebb faj. ... A káposztalepke és a káposzta-bagolylepke a leveleket lyuggatja, karéjozza. A káposzta-bagolylepke lárvája a káposztafejet alkotó leveleket átrágva behatol a fej belsejébe is.[5] Bársonyvirág
Fokhagyma
Hagyma
Illatos macskamenta
Izsóp
Kakukkfű
Kapor
Kender
Körömvirág
Menta
Muskátli
Paradicsom
Retek
Rozmaring
Sarkantyúka
Üröm
Zeller
Zsálya
Burgonyafélék (Solanaceae) „A burgonyabogár [(Leptinotarsa decemlineata)] tipikus oligofág [meghatározott növényfajokhoz vagy szűkebb csoporthoz kötött] kártevő: valamennyi tápnövénye a burgonyafélék családjába tartozik. A termesztett Solanaceae növények közül a burgonya és a tojásgyümölcs [padlizsán] tekinthető teljes értékű tápnövényének. A paradicsomon főleg a bogarak, paprikán legfeljebb az idősebb lárvák kártételével kell számolni. Mind a lárvák, mind a bogarak károsítanak” [6] Árvacsalán
Bab
Hagyma
Kapor
Len
Lóhere
Bükkfafélék, Szappanfafélék, Fűzfafélék, Rózsafélék Májusi cserebogár: „az imágók a lombos erdei fák (cser, tölgy, vadgesztenye, nyár), a gyümölcsfák közül főként a csonthéjasok, továbbá a málna és a szőlő leveleit fogyasztják. A lárvák a szabadföldi, a kertészeti, a gyümölcs és az erdészeti növények föld alatti részének rágásával okoznak kárt. Ezek közül is a szamóca és a saláta a kedvenc tápnövényük.”[7] Fokhagyma
Gilisztaűző varádics
Muskátli
Ruta
Burgonyafélék, Tökfélék A takácsatka a pókszabásúak közé tartozik, tehát nem rovar. „Ennek a szabad szemmel alig látható kis kártevőnek több száz kultúrnövény és gyom tartozik a gazdanövénykörébe, a zöldségfélék közül mindenekelőtt az uborkát, a cukkinit, a görögdinnyét, a padlizsánt, a paprikát, a zellert, a babot és a paradicsomot károsítja.” [8] A takácsatka a leveleket és a gumókat károsítja, kiszívja belőlük a tápanyagot, ráadásul a sérüléseknél a növény sok nedvességet veszít, a levelek elsárgulnak, nem képesek a fotoszintetizálásra, a növény visszamarad a fejlődésben. Hagyma
Rebarbara

2. Talajzsaroló növényt talajkímélő vagy talajjavító növény kövesse.

3. A gyomosító vagy gyomnevelő növényeket követő szakaszba gyomfojtó vagy gyomirtó fajokat helyezzünk.
A gyomhoz való viszony alapján négy csoportot állapíthatunk meg:[9]

  • gyomirtó növények
- amelyek termesztésével a gyomokat is irtjuk (pl. paradicsom, burgonya, paprika, csemegekukorica stb.);
  • gyomfojtók
- amelyek sűrű állásuk vagy nagy levélzetük miatt nem engedik a gyomok kifejlődését (pl. fejes káposzta, tök);
  • gyomnevelők
- amelyek lassú csírázásuk, csekély talajtakarásuk következtében nem képesek megakadályozni a gyomok kelését és elszaporodását (pl. sárgarépa, vöröshagyma, petrezselyem stb.);
  • gyomosítók
- olyan fajokat sorolunk, amelyek elszórt és újra kelő magjuk, a talajba maradt gyökerük miatt még a következő évben is nagy számban kikelnek(pl. rebarbara, torma, napraforgó).

4. Rendezzük össze azokat a növényeket, amelyek vetési ideje, tenyészideje és betakarítása, magassága és igényelt területe hasonló, az így kialakult sorok vagy ágyások kezelése könnyebb.

Néhány növény gyökerének jellemző mélysége, balról jobbra: lucerna, kukorca, búza, hagyma

5. A különböző mélységbe lenyúló gyökerű növények váltsák egymást. "A mélyen gyökerező növények a mélyből szívják magukba a tápanyagot. Amikor az ilyen növényeket levágjuk, vagy a levelei lehullnak, akkor a tápanyagok a talaj tetejére kerülnek. A növény mulccsá változik, és amikor lebomlik, táplálja a sekélyen gyökerező növényeket. Az ilyen mélyen gyökerező növényeknek az a másik előnyük, hogy át tudnak törni a talaj keményebb és agyagos rétegein, és képesek javítani a mélyebben levő talajréteg minőségét, amit a zöldségek nem tudnának áttörni."[10] A különböző gyökérmélységű növények váltakozása nemcsak a vetésforgóban hasznos, a rövid tenyészidejű növények jellemzően kisebb gyökérzettel rendelkeznek, ezért ezeket szívesen ültetik ún. köztesként két fősor közé, a sekélyen gyökerező köztesek felszedése nem okoz kárt a környező növények gyökérzetében. Az egyik legkedveltebb köztes a hagyma, amelynek gyökere egész közel van a felszínhez.

A növények egymásra gyakorolt hatása

[szerkesztés]

Kémiai hatás

[szerkesztés]
A növények a talaj felett jellemzően illóolajaikkal kommunikálnak. A növény-növény kapcsolatban jellemző figyelmeztető hatás érvényesül, ha az adott élőhely egyik növényét valamilyen élőlény megtámadja, az adott növény figyelmeztető anyagokat bocsát ki a levegőbe, így a többi növény már az előtt meg tudja kezdeni a felkészülést, mielőtt őt magát is károsodás érné. Ez a fajta kommunikáció közvetlennek tekinthető, mivel növények között megy végbe.
A talajszint alatt a növények a földalatti részeik által termelt anyagokkal, illetve a talajra került elhalt részeikkel gyakorolnak hatást egymásra. Az azonos helyen élő növények egymással szembeni kémiai gátló mechanizmusát allelopátiának (allelo- ’egymás’ + -pátia ’szenvedés’) nevezik. A növények képesek más növények csírázásának, növekedésének, termésének és érésének gátlására.

Mechanikus hatás

[szerkesztés]
A felszín feletti mechanikus hatás vonatkozhat a napfény és ezáltal a hő, valamint a csapadék mennyiségére. A gyorsabban növő és a nagyobb növények leárnyékolják kisebb termetű társaikat, evvel segíthetik vagy gátolhatják azok fejlődését. A földön elterülő növények felfogják a csapadék nagy részét, ugyanakkor meg is gátolják a már nedves talaj kiszáradását.
A talajszint alatt a gyökerek fejlődésükkel megbontják, porítják a talajt, evvel lehetővé teszik más növények gyorsabb gyökérnövekedését és hatékonyabb tápanyagfelszívását.

Biológiai hatás

[szerkesztés]
A növények biológiai egymásra hatása egy nem növényi élőlény általi közvetett befolyás.
A talajszint felett az állati beporzású növények vonzzák (attraktáns hatás) a megfelelő fajt, így biztosítva a szaporodást.
A talajszint alatt a növények különböző hasznos élőlényeket csábítanak magukhoz, például a földigilisztát. A legújabb kutatások pedig arra is fényt derítettek, hogy a növények gyökérzete között gombahálózatok jönnek létre: „a fotoszintetizáló növények gyökérzete és a gombák közötti szimbiotikus, mindkét fél számára hasznos – a gombának szénhidrátokat, a növénynek a tápanyag- és vízfelvételt hatékonyabbá tevő – kapcsolatrendszer miatt a gombafonalak a felszín alatt kiterjedt hálózatokat alkotnak. Ez pedig tápanyagszállító összeköttetést biztosít egy egész növénytársulás minden egyes tagja között.”[11]

Összefoglaló táblázatok

[szerkesztés]
Az alábbi lista célja összegyűjteni azokat a növényeket, amik segítik mások növekedését azáltal, hogy vonzzák a hasznos rovarokat, elűzik a kártevőket, tápanyagot szolgáltatnak, akadályozzák a kártevők vagy gyomok szaporodását, illetve növekedését, vagy egyszerűen árnyékolják a talajt, illetve támasztékot biztosítanak.

Zöldségek

[szerkesztés]
Neve Ő segíti Neki segít Ezt vonzza Elűzi Kerülendő Egyéb
Bab (Phaseolus) kukorica, spenót, fejes saláta, rozmaring, borsikafű, kapor, répa, káposztafélék, cékla, retek, földi-eper, uborka padlizsán, borsikafű n/a n/a paradicsom, paprika, hagymafélék, káposztafélék n/a nitrogénmegkötő, zsizsik ellen hatásos a borsikafű
Brokkoli Brassica oleracea gólyaorr, kapor, hagymafélék, rozmaring, sarkantyúka, borágó n/a n/a mustár, paradicsom, paprika A rozmaring elűzi a káposztalegyet, a sarkantyúka magához vonzza a káposztalepkét, ez a többi káposztafélénél is működik.
Burgonyafélék Solanaceae n/a répa, hagymafélék, menta, bazsalikom, szurokfű n/a n/a bab, fekete dió, kukorica, édeskömény, kapor, káposztafélék A burgonya mellett ide tartozik a paprika, paradicsom, padlizsán stb.
Burgonya Solanum tuberosum n/a torma n/a n/a kerti laboda, répa, uborka, vöröshagyma, málna, tök, napraforgó, paradicsom A torma növeli a burgonya betegségekkel szembeni ellenálló képességét.
Cékla Beta vulgaris fejes saláta, karalábé, hagyma, káposztafélék menta, gyöngymente, fokhagyma n/a n/a tűzbab A levelének magnéziumtartalma 25%, ezért érdemes komposztálni. A cékla és a tűzbab elnyomják egymást.
Fejes saláta Lactuca sativa n/a retek, karalábé, bab, répa n/a n/a zeller, káposzta, zsázsa, petrezselyem Menta, izsóp, zsázsa riasztja a meztelencsigákat.
Hagymafélék Allium gyümölcsfák, földi-eper, burgonyafélék, káposztafélék, répa répa n/a meztelencsiga, levéltetvek, répalégy, káposztalepke bab, borsó, petrezselyem, spárga n/a
Káposztafélék Brassica burgonya, gabonák (pl. kukorica, búza), cékla, zeller, mángold, uborka, fejes saláta, hagyma, spenót gólyaorr, kapor, hagymafélék, rozmaring, sarkantyúka, borágó, borsmenta, kamilla n/a fonalférgek mustár, burgonyafélék n/a
Kukorica Zea mays bab napraforgó, pillangósvirágúak, mogyoró, kobakosok, disznóparéj, fehér gólyaorr, libatop, szulákfélék, petrezselyem, burgonya n/a n/a paradicsom, zeller Babbal befuttatott lugas védi az állatoktól, földön elterülő tökféle pedig óv a kiszáradástól.
Mustár Sinapis alba káposzta, karfiol, retek, bimbós kel, tarlórépa n/a n/a számos kártevőt riaszt n/a Ott érzi jól magát, ahol a káposztafélék.
Padlizsán Solanum melongena bab, paprika bársonyvirág, tárkony, menta n/a n/a n/a A bársonyvirág távol tartja a fonálférgeket. n/a
Paprika Capsicum majoránna, hagyma, paradicsom, padlizsán paradicsom, gólyaorr, petúnia paradicsom hernyó n/a kapor, karalábé, bab, fodros kel n/a
Paradicsom Solanum lycopersicum paprika, rózsa, spárga bazsalikom, szurokfű, petrezselyem, répa, bársonyvirág, hagymafélék, zeller, gólyaorr, petúnia, sarkantyúka, borágó paradicsom hernyó spárgabogár uborka, fekete dió, kukorica, édeskömény, borsó, kapor, burgonya, cékla, káposztafélék, rozmaring A fekete dió gátolja a paradicsom növekedését, és a többi burgonyafélére is allelopatikus hatással van egy juglone nevű vegyület által. A kapor vonzza a paradicsom hernyót.

Egy tanulmány szerint a paradicsom köré ültetett bazsalikom 20%-kal növeli a terméshozamot. Paradicsomlevélből készült ázalék hatásos rózsa fekete-foltosság ellen.
Pasztinák Pastinaca sativa gyümölcsfák n/a számos ragadozó rovar n/a n/a A paszternák virága számos ragadozó rovart vonz, amik különösen gyümölcsfák környezetében hasznosak, mivel megtámadják a különböző molyokat. Gyökere miriszticin tartalmaz, mely rovarölő hatású. Permetlékészítés: a gyökerét daráljuk le, keverjük el vízzel, hagyjuk állni egy éjszakát, majd szűrjük le. Pár napon belül használjuk fel.
Póréhagyma Allium ampeloprasum v. porrum zeller, almafa répa n/a káposztalepke, levéltetű, répalégy pillangósvirágúak, mángold A többi hagymafélénél leírtak rá is érvényesek.
Retek Rafanus sativus tök, padlizsán, uborka, fejes saláta n/a n/a földibolha, csíkos uborkabogár n/a A retek szolgálhat köztes védőnövényként földibolhák ellen.
Spárga Asparagus officinalis paradicsom őszirózsafélék, kapor, koriander, paradicsom, petrezselyem, bazsalikom, fekete nadálytő, bársonyvirág n/a n/a hagyma, fokhagyma, burgonya A bársonyvirág elriasztja a bogarakat.
Sárgarépa Daucus carota paradicsom, hagymafélék, fejes saláta hagymafélék, rozmaring, üröm, zsálya, bab, len rablópoloska, fátyolka, fürkészdarázs, más ragadozó darazsak n/a kapor, pasztinák, retek A paradicsom jobban nő a répa mellett, de elnyomhatja azt. A bab (ami nem való paradicsom mellé) kielégíti a répa viszonylag magas nitrogén igényét. Aromás társnövényei elűzik a répalegyet. Egyesek szerint a zsálya, a rozmaring és a retek is társnövény, máshol viszont ennek ellenkezője is olvasható. Hagymát és répát vegyesen ültetve megzavarhatjuk a hagyma- és répalegyeket. Ahhoz, hogy a répa odavonzza a hasznos rovarokat, hagynunk kell virágozni; ha ezt nem szeretnénk, ültessünk vadmurkot. A len által termelt olaj védelmet nyújthat a gyökérzöldségeknek egyes kártevők ellen.
Spenót Spinacia oleracea n/a borsó, bab n/a n/a n/a A borsó és a bab árnyékot nyújtanak a spenótnak.
Tök Curcurbita spp kukorica, bab hajdina, macskamenta, retek pókok, futrinkák n/a n/a A retek szolgálhat köztes védőnövényként (trap crop) földibolhák ellen.
Uborka Cucumis sativus n/a sarkantyúka, retek, bársonyvirág (büdöske), napraforgó, borsó, cékla, répa, kapor Menedéket nyújt a futrinkaféléknek paradicsom, zsálya n/a
Vöröshagyma Allium cepa paradicsom, káposztafélék répa n/a levéltetvek, répalégy bab, lencse, borsó, petrezselyem Rá is érvényesek a többi hagymafélénél leírtak.
Zeller Apium graveolens n/a pillangóvirág, százszorszép, margitvirág, oroszlánszáj n/a n/a Kukoricáról, őszirózsafélékről átterjedhet a fitoplazma baktérium okozta betegség. n/a

Fűszernövények

[szerkesztés]
Neve Ő segíti Neki segít Ezt vonzza Elűzi Kerülendő Egyéb
Bazsalikom Ocimum basilicum paradicsom, paprika, oreganó, spárga, petúnia kamilla, ánizs lepkék spárgabogár, szúnyog, tripszek, legyek ruta Egyesek szerint a bazsalikom közelében finomabb lesz a paradicsom. A kamilla és az ánizs fokozza az illóolaj termelődést többek között a bazsalikomnál is.
Borágó Borago officinalis Szinte minden, különösen a földi-eper, tökfélék, paradicsom, káposzta ragadozó rovarok, méhek számos kisállat n/a A kifejlett növény kb 1 m² területet foglal el.
Borsikafű Satureja hortensis zöldbab, hagyma n/a n/a n/a n/a n/a
Borsmenta Mentha piperita káposztafélék n/a n/a káposztalégy, hangya, aranybagoly lepke n/a n/a
Édeskömény Foeniculum vulgare kapor kapor katicabogár, zengőlegyek, fürkészlegyek levéltetvek n/a A legtöbb növényre allelopatikus hatással van, gátolja a növekedést, egyes növények el is pusztulnak a közelében. A szárított levele hatásos bolhaűző.
Fodormenta Mentha spicata n/a n/a n/a hangya, levéltetvek n/a n/a
Fokhagyma Allium sativum almafa, barackfa, rózsa, uborka, fejes saláta, zeller n/a n/a levéltetvek, aranybagoly lepke, hangyák, nyúl, káposztalégy lárvája bab, káposzta, borsó Elűzi a nyulakat. A hagymaféléknél leírtak itt is érvényesek.
Fűszerkömény Carum carvi földieper n/a élősködő darazsak, élősködő legyek n/a n/a n/a
Gilisztaűző varádics Tanacetum vulgare bab, kobakosok, kukorica, rózsa n/a méhek fürkészdarazsak, cserebogár, csíkos uborkabogár, karimás poloska, hangya n/a általános rovarűzőként ismert (kivéve a nektárgyűjtő rovarokat). Mérgező.
Izsóp Hyssopus officinalis káposzta, szőlő méhek, lepkék káposztamoly lárvája, káposztalepke n/a Serkenti a szőlő növekedését.
Kakukkfű káposzta, brokkoli n/a n/a n/a n/a Elűzi a molytetveket.
Neve Ő segíti Neki segít Ezt vonzza Elűzi Kerülendő Egyéb
Kapor Anethum graveolens káposztafélék, kukorica, fejessaláta, hagyma, uborka n/a pillangófélék, zengőlegyek, darazsak, paradicsom hernyó, méhek, fürkészdarazsak levéltetvek, takácsatkák, karimás poloska, aranybagoly lepke répa, paradicsom n/a
Kender Cannabis sativa subsp. sativa káposztafélék n/a n/a n/a Elűzi a káposzta kártevőit.
Koriander Coriandrum sativum spenót bab, borsó fürkészlegyek levéltetvek, takácsatka, molytetvek, krumplibogár n/a n/a
Metélőhagyma Allium schoenoprasum alma, répa, paradicsom, káposztafélék répa n/a káposztalepke, répalégy, levéltetvek bab, borsó A hagymaféléknél leírtak rá is érvényesek. Hatásos lehet almavarasodás és rózsa fekete-foltosság ellen, de ehhez legalább 3 évig kell az adott helyen nőnie.
Lestyán Levisticum officinale a legtöbb növény bab fürkészdarazsak, futrinkák n/a rebarbara A gólyaorrhoz és a borágóhóz hasonlóan minden növényre jó hatással van.
Orvosi székfű Matricaria recutita bazsalikom, búza, hagyma, káposzta, uborka n/a Zengőlégyfélék, darazsak n/a n/a Fokozza az illóolaj-termelést.
Üröm Ürömcserje Artemisia abrotanum gyümölcsfák n/a n/a n/a n/a Hatásos káposztamoly és szúnyogok ellen.
Petrezselyem Petroselinum crispum spárga, kukorica, paradicsom pillangófélék, darazsak, legyek n/a hagymafélék, fejeskáposzta Magához vonzza a paradicsom kártevőit.
Rozmaring Rosmarinus officinalis zsálya, káposzta, bab, répa n/a n/a zsizsik bazsalikom Riasztja a káposztalegyet és a bab számos kártevőjét.
Tárkony Artemisia dracunculus minden, különösen a padlizsán n/a n/a n/a n/a Sok kártevőt riaszt az illata. Dajkanövény, segíti más növények növekedését.
Szurokfű Origanum vulgare paradicsom, paprika bazsalikom n/a levéltetvek n/a Paprika köré ültetve takarja a talajt és biztosítja a szükséges páratartalmat.
Turbolya Anthriscus cerefolium retek, fejes saláta, brokkoli n/a n/a levéltetvek retek árnyékkedvelő; a közelében növő retek csípősebb ízű lesz
Zsálya Salvia officinalis rozmaring, káposzta, bab, répa méhek, káposztalepke káposztalégy, répalégy, földibolha, aranybagoly lepke, káposztalégy lárvája uborka, hagyma, len Riasztja a káposztalegyet és a bab számos kártevőjét.

Virágok

[szerkesztés]
Neve Ő segíti Neki segít Ezt vonzza Elűzi Kerülendő Egyéb
Bársonyvirág Őszirózsafélék Körömvirág a legtöbb növény, különösen paprika, paradicsom, kobakosak, káposztafélék fonalférgek, kabócák, liszteskék, egyéb kártevők n/a A büdöske az egyik leghatásosabb kártevőriasztó. Minél illatosabb a virág, annál hatásosabb. A kisvirágú (alacsony) büdöske gyökere rovarirtó vegyületet termel, aminek a hatása évekig tart. A fényes bársonyvirág hatása olyan erős, hogy gátolhatja egyes növények növekedését. Egyes büdöske fajták előző évben ültetve védelmet nyújtanak a gyökérgubacs fonálféreggel szemben.

A büdöske védelmet nyújt egyes évelő gyomokkal szemben is, pl. salátaboglárka, podagrafű, kerek repkény, tarackbúza, mezei szulák, mezei zsurló.

Csillagfürt Lupinus kobakosok, káposztafélék, fejes-saláta, rozmaring, kapor, földi-eper borsikafű méhek n/a burgonyafélék A csillagfürt a pillangósvirágúak családjába tartozik, így rendelkezik nitrogénmegkötő képességgel.
Cickafark Achillea millefolium a legtöbb növény ragadozó darazsak, katicabogarak, fürkészek, tolvajpoloska n/a n/a Minden környezetében lévő növényre jó hatással van, segíti a növények illóolaj termelését.
Muskátli Pelargonium spp. rózsa, kukorica, paprika, szőlő n/a n/a mezei-kabócák, cserebogár burgonyafélék Köztes védőnövény, vonzza a rózsa és a szőlő kártevőit, elűzi a céklát károsító kabócát; levélcsúcs fodrosodást okozó vírus hordozója, ezért tartsuk távol a burgonyaféléktől.
Napraforgó Helianthus annuus kukorica, paradicsom n/a n/a levéltetvek n/a Vonzza a fátyolkákat és az élősködő darazsakat.
Petúnia Petunia x hybrida kobakosok, spárga n/a mezeikabócák, cserebogár, levéltetvek, spárgabogár n/a A muskátlival azonos hatású köztes védőnövény.
Sarkantyúka Kerti sarkantyúka a legtöbb növény, különösen a kabakosok, bab, paradicsom, almafa, káposztafélék, retek n/a ragadozó rovarok levéltetvek, aranybagoly lepke, karimáspoloska, liszteskék, uborkabogár n/a Ha levéltetvek jelennek meg rajta, az a talaj mészhiányára utalhat. Vonzza a meztelencsigákat.
Rézvirág Zinnia bab, paradicsom, paprika n/a n/a molytetvek n/a Virága vonzza a nektárgyűjtő rovarokat.

Egyéb

[szerkesztés]
Neve Ő segíti Neki segít Ezt vonzza Elűzi Kerülendő Egyéb
Takarmánylucerna Medicago sativa n/a n/a rablópoloska, poloska, katicabogár, élősködő darazsak mezei-poloska n/a talajlazító, nitrogénmegkötő

Fák

[szerkesztés]
Neve Ő segíti Neki segít Ezt vonzza Elűzi Kerülendő Egyéb
Alma Malus domestica n/a lóhere, metélőhagyma, fokhagyma, nyári hagyma, sarkantyúka, borsikafű, nárcisz, fekete nadálytő n/a n/a boróka (rozsdagomba), dió (növekedésgátló anyagot termel)
Dió Juglans n/a Mézgás éger n/a n/a n/a A dió gátolja a burgonyafélék növekedését.
Kajszibarack Prunus armeniaca n/a n/a n/a n/a paprika Egy paprikát károsító gombabetegség a barackfát is megtámadhatja.
  1. ↑ A növényváltás a szántóföldi zöldségtermesztésben
  2. ↑ Zöldségtermesztők kézikönyve: A hőmérséklet szerepe
  3. ↑ Levéltetvek
  4. ↑ Mit tehetünk a közönséges spárgabogár ellen?
  5. ↑ Növényvédelem: A káposztafélék kártevői
  6. ↑ Növényvédelem: A burgonya kártevői
  7. ↑ Növényvédelem: A kukorica kártevői
  8. ↑ Takácsatkák elleni védekezés kertészeti kultúrákban
  9. ↑ Vetésforgók a zöldségtermesztésben
  10. ↑ Permakultúrában használatos növények
  11. ↑ Miről beszélgetnek egymással a növények?
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Növények/Növénytársítás&oldid=472764”