A bükkfafélék a bükkfavirágúak (Fagales) rendjének egyik, főleg az északi féltekén elterjedt növénycsaládja. Nyolc élő nemzetségükbe mintegy ezer fajt sorolnak; a Fagopsis nemzetséget csak maradványokból ismerjük.
Főleg egylaki fák egyivarú virágokkal. Az apró, jellegtelen, zöldes-barnás-sárgás, sugaras szimmetriájú virágokban három porzó, illetve termő van, a lepellevelek száma, ha vannak, hat. Porzós virágaik barkák, termős virágaik füzérek (a Fagus nemzetségnél mindkét ivarú virágok fejecskékben nyílnak).
A család szünapomorfiája, hogy termésük makk, melyet tüskés vagy pikkelyes kupacs vesz körül, illetve az endospermium hiánya. A kupacs nem murvalevelek (mint a Nothofagaceae családnál), hanem valószínűleg bogas virágzat külső ágainak összeolvadásából keletkezhetett.
Leveleik osztatlanok, karéjosak vagy fogazottak, de sohasem kétszeresen fűrészesek.
Egyes fajaik lombhullatók, mások örökzöldek. A bükk és tölgy nemzetségek szél-, a gesztenye rovarbeporzású.
Kozmopolita család: fajai az északi és a déli féltekén egyaránt előfordulnak. Az egyes nemzetségek elterjedési területe meglehetősen különböző típusú. Így például:
a bükk (Fagus) nemzetségé diszjunkt; a mérsékelt övi lombhullató erdők elterjedési területével egyező.
a tölgy (Quercus) nemzetségé többé-kevésbé folytonos; még a tajga öv déli peremére is kiterjed;
Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
