Gomba/Mérgező gombák/Magyar susulyka

Gombák

Magyar susulyka

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Nem találtam szabad képet a Magyar susulyka témájú laphoz.
Kép felküldése

[[Fájl:|thumb|200px|right|Magyar susulyka]]

Magyar susulyka

(Inocybe javorkae, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!

A magyar susulyka a susulykafélék családjába tartozó, elsősorban a Duna-Tisza közi homoki nyáras-borókásokból ismert, ahol leggyakrabban a napnak kitett, gyér vegetációjú foltokon vagy csupasz homokfelszíneken jelennek meg termőtestei.

Kalap: 30-70 mm, fiatalon domború, széles gyűszű alakú, általában nem púpos, később kiterülő, a kalap közepén nagy tompa púppal, idősen ellaposodó, széle nem begöngyölt, vastag, nem bordás, felületét fiatalon sötét, múlékony vélum borítja, ami gyorsan eltűnik. Kifejletten gyakran pikkelykés, kissé sugarasan szálas, általában homokkal borított, nem tapadós, színe világostól sötétbarnáig terjed, a közepén általában sötétebb, akár feketés-barna is lehet.

Lemezek: keskenyen tönkhöz nőttek, hasasak, 4-8 mm szélesek, fiatalon fehéresek, majd szürkések, éretten világos rozsdabarnák, élük finoman pelyhes, a lemez felületénél világosabb.

Tönk: 40-90 x 3-15 mm, robusztus, hengeres vagy lefelé kissé szélesedő, alja lekerekített vagy kissé peremes gumóban végződik. Fiatalon világos, fehéres, gyakran rózsaszínes árnyalattal a csúcsán, később okkeres, sárgásbarnás árnyalatú, teljes hosszában korpázott, gallér, gallérzóna nincs, a gumó külső oldalán fekete.

Hús: világos, a kalapban vékony, fiatalon a csúcsban többnyire rózsás árnyalatú, a tönkben lehet kissé okkeres; szaga, íze nem jellegzetes.

Mikroszkópos jellemzők: spóra 10,2-14 x 6,2-8,8 µm, átlagosan 12,35 x 7,51 µm, elliptikus, hengeres, alig kiemelkedő tompa dudorokkal, amiktől a spóra körvonala szögletessé, entolomatoiddá válik, faluk vastag. Bazídiumok négyspórásak, bunkósak, méretük kb. 40 x 12 µm.