Gomba/Mérgező gombák/Kagylószagú susulyka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Kagylószagú susulyka

Gomba portál Mikológia Gombalista (HU-La) Gombanevek változásai Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák
Gyógygombák Gomba fajták Védett gombák Gombák eltevése Gombás ételek Mit-mihez használjunk



[[Fájl:|thumb|200px|right|Kagylószagú susulyka]]


Kagylószagú susulyka
(Inocybe mytiliodora, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!

Kalap

0,4-2 cm széles, fiatalon félgömb alakú, majd kúposan kiterül, öregen alig kiemelkedő ráncos csúccsal ellaposodik. Széle gyakran kissé aláhajló. A kalapbőr már egész fiatalon egyenetlen, táblásan repedezett, széle néha erősen szálas, pikkelyes; matt, gesztenyebarna, homokszínű, bőr barna. Nem higrofán. Szálas burokmaradványai fehérek.

Lemezek: meglehetősen sűrűk, váltakozó hosszúságúak, legfeljebb 2 mm szélesek, fiatalon szürkések, majd homokszínűek, világosbarnák, öregen barnák; a lemezélek világosak, pihések.

Tönk

nyúlánk, 2-4 cm hosszú, 1,5-4 mm vastag; egyenletesen hengeres, mindig görbe, kalapszínű, csúcsa fehéres és finoman barázdált, felülete finoman pikkelyes, bázisa barnás szálas és gyakran sávosan felszakadozik.

Hús

fehér, tönkjének kérgében áttetszően sárgás. Szaga kellemetlen, mint az ehető kékkagylóé (Mytilis edulis), vagy mint az állott sós kagylókonzerv; nem spermatikus. Átható szagát még kiszárítva is évekig megőrzi. Íze jellegtelen.

Spóra

sima, oválistól mandula alakúig, méretének középértéke 8,9 x 5,7 µm.

Előfordulás

Az Alföldön rövid fűben tölgy, nyír és rezgőnyár alatt, nyár közepétől a fagyokig. Magyarországon VL 3 besorolású faj.

Hasonló fajok[szerkesztés]

-


Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Kagylószagú susulyka témájú médiaállományokat.