Gomba/Mérgező gombák/Sötétközepű bordásőzlábgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Sötétközepű bordásőzlábgomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Sötétközepű bordásőzlábgomba
Sötétközepű bordásőzlábgomba
Sötétközepű bordásőzlábgomba
(Leucocoprinus brebissonii, Syn: -)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!: a Funga Hungarica nem ehetőnek jelöli, azonban idegen nyelvű forrásainkban mérgezőnek tekintik.

Kalap

2-3 cm átmérőjű, fiatalon kúpos, majd kiterül, közepe barnásszürke, szinte feketés, kifelé fehéres alapon sötétebben pikkelyes, mélyen, finoman bordás, széle néha felreped.

Lemezek

fehérek, sárgásak, sűrűk, szabadon állók.

Tönk

fehér, sima, hosszú, karcsú (4,5-6 cm x 3-6 mm), egyenletes vagy lefelé kissé vastagszik, bázisa enyhén duzzadt, kissé barnás. Gallérja gyenge, olykor letörlődik, lemosódik.

Hús

nagyon vékony, törékeny, íze, szaga nem jellemző.

Spóra

elliptikus vagy mandula alakú, sima, 9-12 x 5-5,7 (7) µm, csírapórussal, dextrinoid. Spórapora fehér.

Előfordulás

talajlakó szaprotróf; melegkedvelő, nyártól őszig, lombhullató erdők talaján (Collins szerint fenyő alatt is) kisebb csoportokban vagy egyesével nő. Magyarországon inkább üvegházakban, virágcserepekben fordul elő, egész évben. Nagyon ritka (VL2).

Hasonló fajok[szerkesztés]

-


Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Sötétközepű bordásőzlábgomba témájú médiaállományokat.