Gomba/Mérgező gombák/Nagy döggomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Nagy döggomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Nagy döggomba
Nagy döggomba
Nagy döggomba
(Entoloma sinuatum, Syn: Entoloma eulividum; Entoloma lividum)
Más neve(i): -


Étkezési érték: Ez a gomba Mérgező!, gyomor- és bélbántalmakat okoz.

Kalap

5-20 cm átmérőjű, fiatalon domború, majd ellaposodik, gyakran tompán púpos, széle fiatalon begöngyölt, később hullámos lesz. Fehéres, krémszínű, okkeres bőrszínű, barnásszürke, selymes fényű, finoman benőtten szálas, bőre lehúzható.

Lemezek

a tönkhöz nőttek, sűrűn állók, szélesek, fiatalon fehéresek, majd sokáig sárgás színűek, végül hússzínűek lesznek.

Tönk

6-15 cm hosszú, 1-4 cm vastag, hengeres vagy bunkó alakú, fehéres, selymes fényű, benőtten, hosszan szálas, csúcsán pelyhes felületű.

Hús

a kalapban nagyon vékony, a tönkben szálas, fehéres, erősen dohos, lisztszagot áraszt, avas ízű.

Előfordulás

júniustól - októberig, lomberdőben növő, hazánkban helyenként nem ritka faj.

Hasonló fajok[szerkesztés]

- összetéveszthető a mérgező zöldesszürke döggombával,
- a feltételesen ehető szürke tölcsérgombával és
- az ehető májusi pereszkével.
Ezt olvasd el!: Tévedések a mérgező gombákról

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Nagy döggomba témájú médiaállományokat.